Ha valaki a karmájából adódóan mozgáskorlátozott lesz, az a sorsát hibáztathatja, vagy ő nem veszi észre hogy mivel teremtette ezt meg?

Az, hogy egy személy hogyan viszonyul a saját mozgáskorlátozottságához, az nagyon egyénfüggő- nyilván.

Van, aki nem törődik mélyebben olyanokkal ezoterikus értelemben, hogy sors vagy karma. De köznapi értelemben véve hibáztathatja az életét/sorsát, mint rajta kívül állónak hitt tényezőt, de el is fogadhatja bele is nyugodhat. Ugyanúgy, ahogy az ezoterikus vagy épp vallásos beállítottságú ember. Ők is hibáztathatják a karmát, az Isten, a Sátánt, saját magukat, de ők is elfogadhatják rendesen a sorsukat, és belenyugodva élhetik az életüket. Annyi különbséggel, hogy ezutóbbiak, ha nem kifogásnak használják a karmát, az Istent vagy, amiben hisznek, hanem sokkal érettebb személyiségek annál, akkor a helyzetében felfedezhetik azt, hogy az egy lecke is akar lenni egyben, és igyekezhetnek megérteni, hogy ez a helyzete mire akarja őket megtanítani, így potenciálisan többet, nagyobb spirituális fejlődést tudnak kihozni a helyzetéből.

Az ember életében minden karmikus eredetű, hiszen a karma nem más, mint a sors alakító ereje. Az szokott különbözni, hogy milyen típusú az adott karma, és hogy adott karmikus helyzetnek mi az oka/eredete. Ezt érdemes megvizsgálni, mert ahhoz képest érdemes igazodni adott karmikus helyzethez, ahhoz képest lehet pontosabban megérteni, hogy mit és hogyan lehet adott karmikus helyzetből megtanulni, hogyan lehet ezzel a nehézséggel a legharmónikusabban együttélni.

Pl. Joe Dispenza egy balaeset következtében az orvostudomány számára menthetetlenül lebénult. Őt pl. ez a helyzet arra sarkallta, hogy mélyüljön el az ezotériában. És sikerrel járt, a segítségével meggyógyította a lebénultságát....

Embere válogatja, mire, vagy kire haragszik. Nem mindig láthatja, mivel okozta ezt magának, mert nem mindig ugyanabban az életben keresendő az ok. Főképp ha születéstől, vagy gyerekkortól mozgáskorlátozott. Felnőtt korban már inkább maga okozza, kivéve a degeneratív betegségek esetén, mert azok is régi okokra vezethetők vissza.

A karma nem kegyetlen. Nem szándékosan büntet. A karma egyszerűen a tettek következménye. Nem ül valaki egy széken, olvassa, ki mit tett, és aszerint szab ki rájuk karmát/büntetést.