Tegyük fel ha 1000 éve, az előző életemben, rozmárként éltem a tengerben, majd a megölésem után az emberek a csontjaimból sakkfigurákat faragtak, akkor igényt tarthatnék erre az antik műkincsre?

Nagyon király, hogy új accot csináltál, hogy névtelenül jobb kérdéseket írj. :))

De én szeretem azt, amikor idegesíted a népet gyakorin, szóval remélem nem hagyod abba. Valakinek fel kell verni az álló vizet köztük.

Am nekem ez is tetszik. Régen csináltam hasonlókat, csak az még jobb volt. Igazán megindítóiakat. Látod itt fel sem ismert az első 4. :D

Fizikailag nem tarthatsz igényt. Teheted, de ha túrod, akkor a végén bezárnak.

A csontok nem szellemi alkotások. A belőlük készült akármi, nem szellemi alkotás. Szellemi alkotás egy vers. Ez egy tárgy lenne csontból.

Senkihez sem tartozna. Ez csont. Önmagához tartozik.

Spirituálisan pedig inkább ahhoz, aki teremtette ezt a téridőt. Benne lennél te is azokban a rezgésekben, ahogy minden előtte lévő formájának rezgése is, de emiatt nem tartozna hozzád, vagy máshoz.

Varázsgomba, ne hagyd abba a használatát.

Egyébiránt azért jó lett volna tudni pl. lovat, vagy parasztot faragtak rozmár lenyedből, vagy mindent, mondjuk bástyát is.

Anyagiakban megtestesült javakra nem tarthatsz igényt. Hogy jobban megértsd. Ha egy cincér voltál akit feldolgoztak a fával együtt egy papírgyárban, az arra a papírra nyomtatott vers után sem kaphatsz jogdíjat, de melegedhetsz a tűznél ha meggyújtod azt.