Lehet , hogy 1x er élünk? Ábrahámi vallások szerint igen.

“Alap-rettegésünk” tárgya a kérdés.

Az egyházak meg teljesítik feladatukat, irányt adnak az életünknek, vigaszt nyújtanak és próbálnak értelmet adni a létezésünknek.

Hogy miben hiszel, a te döntésed.

Meg vannak a tények.

Én - nem tudok hinni a hála utáni életben. Ezért itt és most élek (próbálok élni) úgy, hogy a (remélhetően minél távolabbi) utolsó napon ne érezzem úgy, h elb..sztam.

Vitt már szirénázó mentőautó és nyugodt voltam - ha itt van vége, hat itt van vége….jó volt!

Ez járt a fejemben.

Megúsztam, de így élek azóta is.

Ez az egy életünk van.

Jól használd a pótolhatatlan (!) időt, amit a Véletlen adott…

Kisgyerek koromban annak ellenére, hogy nem volt olyan felkapott a téma, mint most, teljes bizonyossággal beszéltem az előző életemről. Nem kérdés volt, hogy léteztem azelőtt, hogy itt megszülettem volna.

Persze rá lehet fogni, hogy csak álmodozás, fantáziál a gyerek, játszik.

Az Ábrahámi vallások szerint Istentől származunk, és hozzá térünk vissza, hogy aztán Isten mit tesz azzal, ami az övé, az az ő dolga.

Csak a kereszténység, és az iszlám jelenti ki egyértelműen, hogy az ember hová tér meg halála után. Az izraelita vallásban még ma sincs teljes egyetértés. Vannak mennyi/pokol hívők, Sheol hívők, kis lélekszámban, de reinkarnációban hívők, de egy elég nagy százalék még ma is abban hisz, hogy ha az életnek vége, semmi nincs utána, és ezért kell az életben mindent megszerezni, és kiélvezni. Régebben ez a nézet volt a leggyakoribb.

Ezt a bibliában is megtalálni. A lélek a vérben van, ez istené(ezért tilos a fogyasztása), és ezért nem szabad ember vérét áldozni(ha jól rémlik, Mózes 3. könyve). Amikor az ember meghal, porrá lesz, ahonnan született(genezis). Ott még nem különítették el az életet, és a lelket, legalább is többnyire. Akkor kezdett beszivárogni a hitrendszerbe az árnyékvilág, alvilág képzete.