Cserben hagynátok azt, akit nagyon szerettetek, de egy karmikus betegség vagy baleset hatására magára marad és a segítségetekre szorul?

Igen, van egy ilyen ember, akiről azt gondolom, hogy nem érdemel több jóindulatot. Nem mindenkit lehet megváltani, jobbá tenni stb. mártír meg nem vagyok.

Nem, mert ha balesetet szenvedett akkor rosszabb helyzetben van, és így valamennyire segíteném de azért igyekeznék függetlennek maradni.

Én egyszerűen csak nem segítenék azon, aki velem szemét volt, és nem érdekel, ha emiatt még néhány kört futnom kell a rosszabb karmám miatt.

A két ember közötti szeretet, bármilyen tiszta is, nem áll a karma felett. De a többi igaz, amit mondasz. Nagyon helyzetfüggő. Ezért kell végiggondolni a lehetséges következményeket. Sosem szabad csak két végletben gondolkodni.

A pozitív karma is karma. Az is megakadályozza, hogy az ember a valóságot tapasztalja. A szeretet pedig karmát okoz, még ha pozitívat is. A szeretet érzése kialakul, és elmúlik. Válozik, ezért nem állhat a karma fölött, a karmán kívül. Minden, ami változik alá van vetve a karmának. A karma gyökere, és lényege a változás. A karma fölött csak az áll, ami valóban változatlan.

Nem egészen ugyanarra gondolunk változatlan alatt. Ami változatlan, annak nincsenek tulajdonságai. Megnyilvánulatlan. Ha megnyilvánul, tulajdonságokat vesz föl, ezért alá lesz vetve a változásnak. "Az agapé önzetlen, akaraton alapuló önfeláldozó szeretet megnyilvánulása." Az agapé leírásából másoltam ki. Az önzetlenség, az akarat, az önfeláldozás mind tulajdonságok. A szöveg azt is írja, hogy ez cselekvésre sarkalló erő, ami ismét jelzi, hogy belül van a karmán, nem kívül. Ettől függetlenül nemes érzés, de a körforgáson belül van.