Ha teljesen háttérbeszorítom magamat és csakis a szeretteimért élek, akkor azzal fejlesztem és nemesítem a lelkemet?

Csak ha ez nem kényszer, hanem természetes indíttatás. Az, hogy néhány dologról le kell mondani közben, nem lehet erőszaktétel magadon, mert akkor senkinek sem teszel jót valójában.

Azt azért érdemes leszögezni, hogy úgy nem tudsz a szeretteidért élni, ha teljesen háttérbe szorítod magad. Nekik szükségük van rád, és ezt nem tudod nekik megadni, ha magadat háttérbe szorítod. Elegendő, ha nem Én-ben, hanem Mi-ben gondolkosz, és már többet tudsz tenni a családodért.