Miért mondja sok tanítás, hogy térjünk vissza a jelenbe, és csak a most a fontos meg hasonlók, mikor azzal nem lesz jobb, sőt, csak rosszabb lesz?

Azért, mert a tanításokat emberek írták. Az emberek pedig nehezen fogadják el azt, hogy nem mindenki ugyanúgy gondolkodik, mint ők. Könnyű abba a hibába esni, hogy elhiszed csak neked van igazad és mindenki más rosszul éli az életét. Persze aztán sokan teszik a személyiségük részéve a tanításokat, amivel semmi baj nincs. A baj akkor van, amikor az ember a saját igazságát univerzális igazságként kezeli.

Ez itt, ebben a kategóriában is eredményez csúnya vitákat vagy más kigúnyolását. Pl. aki nem hisz a karmában, azt itt vasvillával és fáklyával űzik.

Mindenesetre szerintem akkor van szerepe, ha hasonló beállítottságú vagy ahhoz, aki a tanítást megalkotta. Ha hasonlóan működik az elméd.

Ma már lényegében tény, hogy ugyanazokkal a módszerekkel az iskolákban sem lehet tanítani eredményesen, mert mindenki másra fogékony. A poroszos módszer kezd kikopni. Miért az ezotériánál vagy vallásoknál lenne ez máshogy? Nekem ez a véleményem.

Ne akarj befogadni olyan tanításokat, amik nem passzolnak hozzád. Lényegében megerőszakolod vele az elméd.

Az elme egy remek eszköz, de ha nem fogod szorosan akkor kedvére futkározik mindenfelé.

Aggódsz a jövő miatt, tervezgetsz, közben a mult hibáin, emlékein jár az eszed, jó-es rossz dolgokon kattogunk, és az elme széttöredezve sok szálon fut.

Sokan evés közben tévéznek, neteznek, beszélgetnek, és agyalnak, közben pedig nincsenek a jelenben.

Pedig sem a múlt, sem a jövő nem létezik, csak ez a pillanat van.

Ezért javasolják, hogy legyél "jelen", ezzel megszűnik az elméd csapongása, száz szálon futása, és teljes jelenléttel tudod meghozni a döntéseidet.

Gondolom legalábbis.

"Miért nem lehet álmodozni pl? Vagy olyan dolgokkal foglalkozni, amik túlmutatnak a valóságon?"

Miért ne lehetne?

Amúgy az álmodozást nem a jelenben csinálod?