Halál félem? Mit tegyek vele?

Hát én tudom hogy egy ilyen bolond világban élünk ahol azt tanítják, hogy az ember csak egy test, csak anyag.

Pedig elég nyilvánvalónak kéne lenni hogy ez nincs így.

Az ember egy szellem a testben. A test nem gondolkodik. Az anyag halott önmagában, nem gondolkodik.

Amikor a test elpusztul akkor az emberi szellem kimegy, elfelejt mindent, elmegy a szülészetre és felvesz egy új testet.

Az emberi szellem évmilliárdok óta létezik és sajna eléggé lesűllyedt

a szellemi képességei terén. De ezek vagyunk mi, szellemi lények. De ez az átkozott amnézia megszűntethető ha nem is egykönnyen és az emberi szellem képes emlékezni a múltjára. Bár a legtöbben ezt nagyon nem szeretnék.

Így a szeretteink elvesztése csak a testük elvesztéséről szól. Ők nem halnak meg, csak a testük. Ők folytatják tovább.

Így nem érdemes félned a haláltól. Mert úgyis hallhatatlan vagy. Ez lehet hogy hit kérdésnek látszik. De nem az. Ha utána jársz, lesz tapasztalatod róla.

Tökéletes leírása a halálfélelemnek. Mind éreztük egykor vagy még most is.

A 3as leírta mivel tudsz ezen túllépni. Nem fog menni egyik napról a másikra, ez egy folyamat ami legtöbbünknél évekig tart.

21 éves vagy. Eleinte csak a testeddel foglalkoztál. Aztán rájöttél hogy pusztán attól hogy tudsz járni és eleget eszel nem leszel elégedett. Tanulni kezdtél, kifejlődött a gondolkodásod. Mégsem lettél elégedett hogy tudsz írni olvasni, van szakmád. Többre vágysz. Szeretsz. És mikor rájössz hogy mennyire fontos dolog a szeretet jön az ellenkezője a félelem hogy elveszítheted.

Gratulálok szintet léptél komolyabb feladatot kaptál. 21 évesen tökéletes időben is érted el ezt a szintet. Innen már nagyon egyéni hogy haladsz. Van aki gyorsan megugorja, van akinek élete végéig nem sikerül. A megoldást leírták de megélni nehezebb. Kezdj foglalkozni a lelkeddel. Olvass. Vallásosként könnyebb lenne. Mind innen indulunk. És van feljebb, mindig Van feljebb.

2 lehetőség van, vagy van élet a halál után, vagy nem.

1. Ha nincs semmi a halál után, az nem fog zavarni. Emlékszel, milyen félelmetes volt 1763? Na ugye, hogy nem. Pont olyan félelmetes lesz utána is.

2. Ha van élet a halál után, akkor nincs vége, megmaradtál, szeretteid is megmaradtak.

Nekem 18 éves koromban volt szinte állandó halálfélelmem, nekem a Padlás c. musical segített, azt tudom ajánlani.

Szia:)

Én is voltam már hasonló helyzetben, úgyhogy átérzem, miről beszélsz.

Főleg a szeretteimet féltettem a haláltól, de ugyanakkor magamat is.

És most kérve kérlek, nehogy félreértsd, amit mondani akarok, DE ...

Nekem valósággal a Krisztusban való hit adott ebben megnyugvást, a tudat, hogy ez az élet rövid, de van dolytatás. Sokak szerint ez álomvilág, azonban ma már mindenki tudhatja, hogy az emernek van lelke, nem ér véget az élet a halállal (biztosan te is sok beszámolót hallottál már ezzel kapcsolatosan).

Magam is sokat gondolkoztam azon, hogy nem őrültség-e a feltámadásban, meg ilyen dolgokan hinni, és bár ez tudományosan ugyan nem bizonyítható, de gondolj bele, soha senki nem tudta bebizonyítani, hogy Krisztus nem támadt fel (pedig erre számos kísérlet vot, elég lett volna, ha felmutatják a sírhelyét vagy valami, de semmi, sőt a Kr.u.-i századok irodalma sem tudja igazolni).

A tanítványai életüket adták érte, egy halott emerért nem adták volna az életüket, abban reménykedve, hogy majd feltadnak.

Ha pedig Krisztus feltámadt, ez azt jelenti, hogy mindaz, amit életébn mondott, igaznak kell lennie.

Ez volt az én gondolatmenetem.

Ne érts félre, nem akarok rádtukmálni semmit, azt sem tudom, ha egyáltalán elolvasod-e az üzenetem, csak a saját történetemet szerettem volna elmondani.

Köszi, ha végigolvastad.

Végül egy igével szeretnélek bátorítani:

“Nem szeretnénk, testvéreink, ha tudatlanok lennétek az elhunytak felől, és szomorkodnátok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük. Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt. Azt pedig az Úr igéjével mondjuk nektek, hogy mi, akik élünk, és megmaradunk az Úr eljöveteléig, nem fogjuk megelőzni az elhunytakat. Mert amint felhangzik a riadó hangja, a főangyal szava és az Isten harsonája, maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak, azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk. Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az igékkel!”

‭‭1Thesszalonika‬ ‭4:13-18‬ ‭RÚF‬‬

Szeretettel,

Egy keresztény lány