Mi van akkor ha a lélek nem éri el a célját?

Nem tudunk nem fejlődni. Mindig fejlődik valamiben a lélek, ha ide inkarnálódik. Nem csak egy célja van a léleknek, hanem számtalan "szálat sző" egyetlen inkarnáció alatt.

Mondok egy szélsőséges példát:

Hitler életének egy részében jelentős negatív karmát gyűtjött, viszont fiatalon festőművésznek készült. Egy részről negatív karmát gyűjtött, más részen pedig fejlődött pozitív irányba. A következő életében ezek alapján inkarnálódik. Gondolj pl. egy olyan emberre, aki komoly szellemi fogyatékkal él, elzárva a társadalomtól, de fantasztikusan fest. Egy ilyen inkarnációban lehet most Hitler a Földön. Tehát megkapja, amit megérdemel azért, amit a világgal tett, de mellette kap képességet egy olyan irányba, amit fejlesztett.

3 Az a baj ha behozzuk a karmát a dialógusba akkor Hitler nem tett semmi mást a világgal csak azt ami a világnak a karmája volt. Tehát ilyen értelemben Hitler is csak 1 "végrehajtó volt."

Továbbá nem látom az okát hogy a lélek miért akarna festőművészet terén fejlődni.

Mi van ha a lélek nem tudatos és csak a karma és az újjászületés van?

Akkor majd következő életében megtapasztalja. De az is lehet, hogy elengedi.

Pl ha minden vágyam a finomságok habzsolása, de valami csöves helyre születek, de közben megtanulom az univerzális értékeket, és rájövök, hogy meditálni a szerelmemmel jobb mint zabálni, akkor nem fogok a zabálási vágyam miatt visszajönni, mert idő közben túl emelkedtem rajta.