A karma tényleg létezik? Ezek a karma miatt lehetnek, vagy csak véletlen egybe esések?

Igazából nagyon sokáig nem hittem olyan dolgokban, amit nem láttak vagy éreztek emberek...

Szóval nem hiszek istenben,mágiában valamint a karmában ezidáig nem hittem.

Én az evolúcióban hiszek.

Szoktam imádkozni, de én úgy gondolom, hogy amikor azt mondom, hogy "köszönöm istenem" akkor valójában önmagamnak köszönöm meg a dolgokat.

És ez nem egozás, hogy én vagyok isten... hanem én úgy gondolom, hogy magunk irányítjuk az életünket.

A földönkívüliekben hiszek, hiszen ez egy hatalmas univerzum ami folyamatosan bővül, kizárt, hogy csak a mi bolygónkon alakult ki élet.

De igazából az utóbbi időszakokban kicsit megváltozott a világra való nézés pontom.

Elméletileg a karma úgy működik, hogy mindent úgy kapunk vissza az élettől, ahogy mink adunk másnak.

De ha tényleg így működik..

Akkor miért van az, hogy én holott egész életemben (21éves vagyok) mindig finoman, kedvesen bántam még a számomra nem túl kedves ismerőseimmel is... engem folyamatosan bántalmaztak iskolás éveim alatt?

Amióta nem járok suliba, és nincsennek ezek a bántalmazások az életemben eszméletlen sokat fejlődtem, mint testileg, mint szellemileg is...

Az elmult időszakban alakultak úgy dolgok, hogy pontosan úgy kaptam vissza bizonyos dolgokat, mint ahogy én adtam embereknek...

Meg elégeltem, hogy én mindenkivel kedves vagyok, és lenézően bánnak velem...

Ezért inkább semlegessé váltam... nem foglalkozok már mások érzéseivel.. persze nem tiprom őket a földbe, viszont nem mondom azokat a dolgokat, amiket ők hallani akarnak... azt mondom ami a fejemben van... nem vállogatom meg a szavaim...

A lényeg, hogy az exem rám írt, hogy "már nem én vagyok az egyetlen ember aki meg alázta őt, lett egy pasi akit át hívott magához, össze feküdtek, és a srác másnapra le tiltotta" nem aláztam meg, szakítottam vele finoman, mert már nem éreztem jól magam a kapcsolatban, és ezt rá 3hónapra írta nekem.

Szóval én azt írtam amit gondoltam... igazából el hülyéskedtem a dolgot, hogy miért enged magához ilyen közel olyan pasit, akit alig ismer... és olyanokat kérdeztem, hogy jobb volt e az ágyban mint én...

A lényeg... hogy el hülyéskedtem... holott szerencsétlen lányt meg alázták...

Ez a beszélgetésre 2-3hétre találkoztam egy csajjal, aki eszméletlen jól nézett ki... és teljesen oda volt értem... komolyan bele éltem magam, hogy lehet köztünk valami, mert úgy ált hozzám... áthívtam magamhoz filmezni, b#$tunk, majd tőlem ment bulizni egy régi barátnőmmel...

Másnap meséli a barátnőm, hogy mindennek le hordott nekik... hogy mennyire szar volt velem...

Majd elhidegült tőlem, és le rázott...

1hétig élni nem volt kedvem, annyira magam alatt voltam...

És ekkor tudatosult bennem, hogy mivel is viccelődtem..

Hogy az exemnek ezen kellett keresztül mennie, én meg el vicceltem a dolgot..

Ez történt 3hete...

Másik történet most történt 3-4órája...

Össze ismerkedtem egy csajjal, most hogy már túl tettem magam az előző eseten... 1hete beszélgetünk, viszont ez a 1hét beszélgetés alatt rá jöttem, hogy nem passzolunk össze, ezért 1hét után utaltam rá, hogy köztünk nem lehet semmi... a csaj meg már bele élte magát a dologba...

Éés van egy csaj, akivel 1szer voltam együtt szexuálisan, azzal még le beszéltük hogy barátok leszünk extrákkal...

És most ahogy a csajjal tisztáztam a dolgot, ez a barátnőmre rá írtam, hogy lenne e kedve át jönni...

És közölte velem, hogy az a barátok extrákkal dolog már rég nem érvényes...

Magyarul: olyan hiány érzetem lett, mint ha elvesztettem volna egy olyan személyt az életemből, aki jelentett nekem valamit, de mégsem volt az enyém... na ez ugyanaz az érzés lehetett amit a csaj érzett...

Nagyon sokat írtam...

A lényeg...

Ha tényleg létezik a karma...

Akkor mégis hogyan irányítsam a magam javára?

Az hogy világéletemben kedves voltam mindenkivel nem segített... de amint másképp állok az emberekhez a karma megtalál...

Mégis mit kellene tegyek, hogy a karma végre mellettem legyen? Hogy rendben legyen az életem... és végre megtaláljam a magam mellé való lányt, aki mellett tényleg boldognak érzem magam??