Ha majd meghalunk és újjászületünk mennyi az esély, hogy legalább kicsit hasonlítsunk előző személyiségünkhöz és emlékezzünk is előző életünkre, illetve mitől függ milyen neműek leszünk?

20 Azt tudnám hogy azok az emberek akik ennyire részletesen képesek leírni ilyen ősi nagy kérdéseknél a "tuti" választ honnan veszik az infót?

"A gyerekek általában 4-6 éves korukik még nagyon sok mindenre emlékeznek."

Ez viszont úgy ahogy blődség, mivel ha igaz lenne akkor azt nem lenne nehéz észlelni hisz a gyerekek többsége 4-5 évesen már tud beszélni. Még sincs tömeges észlelés.

22.

Honnan veszem az infót? Saját tapasztalat.

Válaszoltam néhány kérdésre a mostani legjobb tudásom szerint. Nézd, nekem mindegy, hogy elhiszed-e vagy sem. Bár elhinni akkor fogsz ilyen dolgokat, amikor Veled is megtörténnek. De, hogy konkrétan válaszoljak is a kérdésedre, leírok néhány velem megtörtént esetet. Vagy elhiszed, vagy nem. Nincs jelentősége.

2016-ban a szüleim és az egyik unkokatestvérem halála után, nagyon furcsa dolgok kezdtek el velem történni. Először csak véletlen egybeesésnek tulajdonítottam, hogy amit éjjel álmodok, az másnap bekövetkezik. De amikor már egy héten 3 álmom valósult meg napközben, akkor kezdtem el gondolkodni, hogy mégis mi ez. Párat leírok, csak hogy lásd miről is van szó. Egyik éjjel azt álmodtam, hogy Anyukám (aki pár hónappal korábban halt meg) lakása melletti erkélyről sűrű fehér füst árad ki. Reggel felébredtem, és mentem a lakásába pakolni a dolgait. Útközben agyaltam is rajta egy ideig, hogy milyen álom volt ez, annyira valóságosnak tűnt, hogy nem ment ki a fejemből. Majd amikor befordultam az utcába, teljesen ledöbbentem, hogy abból a lakásból, ami álmomban volt, ténylegesen sűrű fehér füst tódul ki. Kézbe vettem a telefont, hogy hívjam a tűzoltókat, de valami fura volt. Mire közelebb értem, akkor láttam, hogy nem füst, hanem gőz. A szomszéd lakásban egy radiátor szelepje megadta magát, a forró víz elöntötte a szobát, és amikor a lakók megérkeztek, kinyitották az erkélyajtót, ahonnan a kiáramló gőz a februári mínusz 10 fokban hirtelen ránézésre fehér füstnek tűnt.

Következő éjjel 9 személy jelent meg az álmomban, akikkel valamilyen kapcsolatom volt az életem során. Teljesen vegyesen, volt akit középiskolából ismertem 20 éve, volt akit külföldről, volt barátnő, stb. Reggel tökéletesen emlékeztem mindegyik személyre, gondoltam is, hogy néhányukról azt sem tudom mi van velük. Ismét megérkeztem Anyukám lakásába pakolni. Leültem a számítógép asztalához, és csak néztem magam elé egy ideig, nem tudtam mihez kezdjek. Majd valami megmagyarázhatatlan sugallat hatására lenyúltam az asztal alá, ahol egy cipősdoboz volt, felvettem, kinyitottam, és egy papírtasakban fényképeket találtam benne. A tasakban 9 fénykép volt, teljesen vegyesen, kb. 15 évet átölelő időszakból, és a képeken az a 9 ember volt rajta, akik előző éjjel az álmaimban megjelentek. Döbbenet. Ismét.

Tudod, amikor éveken keresztül heti rendszerességgel történnek ilyenek, amikor tökéletesen azt a képet látod a valóságban, amit előző éjjel megálmodtál, azokat már nem tudom a véletlennek tulajdonítani.

Majd találkoztam egy csajjal, aki spirituális beállítottságú volt. Ő soha nem találkozott Anyukámmal. Egyik este beszélgettünk, és furcsa állapotba került. Azt mondta, hogy itt van anyukám szelleme, és közölni akar dolgokat. Á, mondom remek, végre van alkalmam tesztelni. Kifejezetten olyan kérdéseket tettem fel, amiről csak Anyukám és én tudhattam. És jöttek a válaszok a csaj közvetítésével. Én meg csak halgattam, és nem hittem a fülemnek. A csaj mondta, és mondta, amit Anyukám üzent általa. Elmondott olyan történeteket is, amiket ketten éltünk át Anyukámmal, és más nem tudott róla.

Lehidaltam. Ha ezt valaki nekem meséli, valószínű, hogy nem hiszem el. De mivel velem megtörtént, és történnek azóta is, ezért biztos vagyok a túlvilági létben, és a reinkarnációban, és abban, hogy tanulni, fejlődni jövünk ide. Valójában szerepeket játszunk, mintha az egész föld egy nagy színház lenne.

Nem számít az anyagi vagyon, a rang, az, hogy kinek van jobb autója, nagyobb háza. Ami számít az az, hogy szeretettel fordulsz-e saját magadhoz, másokhoz, elfogadod-e magadat és a másikat olyannak amilyen, segítesz-e magadon és másokon. És a lényeg, hogy ne árts! Se magadnak, se másoknak. Ha valami nem tetszik, lépj tovább, de ne rombold le.

Szóval az infót innen veszem.

Ja, a gyerekekkel kapcsolatban: nagyon kevés szülő figyel a saját gyerekére. Etetik, itatják, altatják, és már egész kicsi korban sokan a kezükbe nyomják a tabletet, hogy amíg a mesét nézik rajta, addig is tud a szülő fészbúkozni. Ha a gyerek mond is valamit ilyen dolgokkal kapcsolatban, a szülők vagy meg se hallják, vagy csak legyintenek, hogy biztos fantáziál. Személyesen tapasztaltam több barátom családjában kicsi, 4-5 éves gyerekektől nagyon meggyőző előző életekkel kapcsolatos beszámolókat. Csak kérdezni kell Őket. Javaslom, hogy próbáld ki, ha vannak körülötted kis gyerekek. Beszélgess velük, és kérdezd meg, hogy hogyan kerültek abba a családba, amiben éppen vannak. Meg fogsz lepődni. A lényeg, hogy vedd Őket emberszámba, nem hülyék azért, mert fiatalok. Sőt...

23. Azt nem csak te állítod hogy néha megálmodsz bizonyos eseményeket amik rövid idővel utána be is következnek. Sokan írják a neten nem csak gyk-n.

Élőben is ismertem 1 ilyen embert akivel állítása szerint 1 szer megtörtént hogy teljesen ugyan az és ugyan úgy történt meg ahogy megálmodta és a cselekményben volt egy részlet ami számára nem "mindennapos" dolog.

Ha ez hosszabb időintervallum alatt többször is megtörténik az valóban érdekes de a jelenlegi témára semmiféle bizonyító erővel nem rendelkezik.

A gyerekekről annyit hogy rokonom óvónő több mint 30 éve és már kérdeztem tőle hogy ő vagy kollégái tapasztaltak e ilyet bármikor is. A válasz az volt hogy nem.

Én "nagyon sok" mindenre emlékszem 5-6 éves koromból és csak 1 ilyen enyhén érdekes esetet tudok megemlíteni. Én ha álmodtam valamit akkor mindig biztosan tudtam másnap reggel hogy csak álmodtam. Konkrétan még ma is emlékszem jó pár álmomra 5-6 éves koromból. Viszont van 1 jelenet amit már gyerekként se tudtam hova rakni. Annyira nem emlékeztem rá hogy mikor álmodtam azt a jelenetet hogy emlékszem rá hogy egyszer még pár évesen reggelizés közben megkérdeztem hogy ez az eset megtörtént e. A válasz az volt hogy nem. Viszont arra sem emlékeztem hogy mikor álmodtam meg azt az eseményt és most se tudom elképzelni hogy 3-4 évesen olyan értelmes (nem absztrakt) álmot álmodjak ami valamiért meg is marad bennem annyira hogy 5-6 évesen rákérdezzek hogy megtörtént e.

+ Volt egy 50 es kollégám akinek gyerekkora óta volt egy emléke hogy egy víztömegen fekszik és körülötte hajók süllyednek + soha nem volt képes megtanulni úszni.

Tehát nem állítom hogy lehetetlennek tartom a dolgot csak azt hogy ha ez egy létező jelenség akkor nem hinném hogy gyakori lenne.

Amit meg a gyerek szülő kapcsolatról írtál túlzónak és általánosításnak tartom. Ha valóban egy ennyire tömeges jelenségről lenne szó az már egyértelműen kiderült volna pár ezer év alatt. Az más kérdés hogy van pár % aki nagyon erősen állítja hogy emlékszik előző életeire de ez nagyon kis %.

A médiumos sztorihoz meg annyit hogy az ilyen történetek se ritkák.

De itt is felmerülnek kérdések. Ha valóban van valamiféle kommunikáció honnan lehetsz benne biztos hogy nem valamilyen idegen entitás az aki egész életedben követett vagy csak gondolat olvasó stb?

"Ő" állította azokat amiket te leírtál vagy csak te vontál le következtetést az elmondottakból?

De még ha valóban valós médiummal találkoztál és számodra ennyire egyértelműen bebizonyította hogy valós infókat tud, akkor miért nem "faggattad" ki a "telefon végén lévő másik személyt" hogy hol van?, mit lát? hogyan érzi magát? Van e bármiféle változás az érzékelésében,külsejében a földi léthez képest,hogy érzi az idő telését,hogyan tud kommunikálni a médiumon keresztül,hol helyezkedik el a sík ahol tartózkodik,lát e téged? 1000 kérdés eszembe jutna ha 100% biztos lennék benne hogy nem csak egy csaló vagy bolond "médiummal" társalgok.