Ti mit gondoltok a reinkarnációról?

A "belső mag" az Isteni természet - a valódi "önvaló" - az mindenkiben közös.

Ez a közös "lélek" azonban nem látható, és nem valami - mivel a megfigyelhető világban - nincs.

Semmi olyan nincs a létezés állapotában - amire azt lehetne mondani - hogy az - az.

Ez a valami talán sosem keletkezett, sosem múlik el, végtelen és állandó.

Az az ami talán közös minden élőlényben.

Ez a "valami" talán az ami újjászületik..

Viszont erre a valamire - rárakódnak azonosulásaink (különböző erősséggel).

Tehát valaki szereti a focit, valaki drogos lesz, van aki a paprikás krumplit szereti (de lehet egy kicsit a mákos tésztát is). Lehet valaki fél a kutyáktól, vagy nem tud bánni a pénzzel, esetleg nincs sikere a lányoknál, utálja a csípős paprikát.

Ha az üres semmi újra megszületik majd valaki újra szeretni fogja focit, valaki gyerekként késztetést érez hogy milyen jó is a paprikás krumpli, lehet rossz döntésekre érez késztetést - és drogfüggő lesz.. Lehet valakit látszólag véletlenül gyerekként megharap egy kutya - és egész életében retteg majd a kutyáktól, lehet lesz aki nem tudja miért de ösztönből nem tudja jól használni a pénzt, van akinek az ég szerelmére se lesz sikere a lányoknál - és egyedül öregszik meg. Lesz aki csípőből gyűlöli a csípős paprikát.

Tehát lehet valahonnan jönnek ezek a hajlamok, tulajdonságok - minden amitől félünk - vagy amit szeretünk. Ezek talán idővel egy személyiséget alkotnak - ami nagyon hasonló.

Ezért az újjászületett "valaki" személyisége hasonló lehet mint pl aki valaki volt (csak meghalt) de nem lesznek emlékei. Hiszen a fizikai test halálával azok eltűnnek.

"én" a korlátozott tudatom alapján úgy sejtem valami ilyesmi lehet..

De ki tudja? 😃

Kérdező, mi ebben a lehangoló? Az jobb lenne, amit a materializmus mond, hogy örökre vége mindennek?

Kettes, szerintem jól sejted, csak itt kérdések merülnek fel. Egyrészt, vajon mitől alakulnak ki az elején ezek a szokások? Valamelyik korai életben így alakulnak a dolgok, teszem azt, valaki először eszik paprikás krumplit, és ízleni fog neki, vagy másnak valamiért kifolyik a pénz a kezéből és így tovább, és ezek aztán a későbbi életekben ösztönné válhatnak? Nekem például a nők teljesen kimaradtak az életemből, főleg a személyiségem miatt, de szerencsém sem volt.

Viszont hogyha hasonlók a személyiségek, akkor hogy van az, hogy valaki teszem azt, kárt okoz valakinek valamilyen formában, aki valamiben más, és nem tudja elfogadni, akkor a következő életében neki is olyanná kell válnia, mint az a másik ember, akinek valamilyen formában kárt okozott. Tehát a karma miatt muszáj ennek a léleknek megtapasztalnia egy másféle személyiséget, erre gondoltam. Tehát nagyon sokszínű ez az egész.

A XIX. században még 1 Mrd volt a föld népessége, most 7.6 Mrd, honnan került elő új 6.6 Mrd lélek?

Érdekes, hogy előző életében mindenki harcos, király, nemes stb. volt - de senki sem paraszt, zsellér, ami a lakosság 99%-át kitette.

# 3

"Egyrészt, vajon mitől alakulnak ki az elején ezek a szokások?"

Szerintem random kezdődik a folyamat, amikor még "tiszta tudatból" dolgozunk. Tehát elindult valahonnan egyszerűen, tudattalanul (gondolkodás mentesen) már csak pl egy gyerek is felvesz csak úgy azonosulásokat, megszokásokat stb. Szerintem azáltal hogy elindul az "élet" ez elkerülhetetlen, aztán ezek gyűlnek-gyűlnek - egy bizonyos határig..

"valaki teszem azt, kárt okoz valakinek valamilyen formában, aki valamiben más, és nem tudja elfogadni, akkor a következő életében neki is olyanná kell válnia"

Szerintem nem így hajtja be a karma, vagy ha így is akkor nagyon nagy léptékekben kell számolni. (Tehát mikor amúgy is hasonló személyiséget vesz fel pl több ezer újjászületés után..) De inkább az van hogy börtönbe csukják - pl ott bántalmazzák stb és így kapja vissza.

Egyéni véleményem szerint a karma nem azt adja pontosan - amit valaki elkövet. Inkább valami honló súlyú, mértékű dologgal egyenlít. Lehet csak egymásra rakódnak, és pl csak simán rossz helyre, vagy hibásan szüleik stb.. A lényeg hogy nem az adott cselekmény tér vissza az elkövetőhöz - hanem annak egy "arányos" gyümölcse. Amúgy is mindenkinek mást jelent ez az élet - szerintem ez is számít - ehhez mérten térnek vissza a cselekedetek következményei.

# 6

"A XIX. században még 1 Mrd volt a föld népessége, most 7.6 Mrd, honnan került elő új 6.6 Mrd lélek?"

Úgy tudom Buddha is tett rá utalást hogy multiverzumok vannak. Szinte végtelen, elképzelhetetlen számú univerzum, amik közt ki tudja hány bolygón van valamilyen életforma. Csak áthelyeződés történik..

De én nem értem el a megvilágosodást, nem vagyok tanító vagy ilyesmi. Ezek mind a saját gondolataim kivetülései. Hogy hogy van ahhoz kevés vagyok "én" hogy megmondjam.

Ez az egész csak egyéni véleményem a kérdés alapján.

Ez jó videó, hogyha sokkal több ilyen bölcs és nagy tudású ember élne, akkor sokkal jobb világ lenne, és nem itt tartanánk.

Viszont joggal vetődik fel a kérdés, ami ehhez a fentebbi soraimhoz köthető. Vajon miért nem látszik összességében véve az emberiség lelki fejlődése? Sőt mára a földi élet is veszélybe került. Már ki tudja, hogy milyen régóta inkarnálódunk ide a Földre, tehát bőven lett volna ideje az embereknek, a léleknek elérnie egy bizonyos magas szintet. Vagy pedig esetleg ez megtörténik, csak folyamatosan cserélődnek a lelkek?

Nincs reinkarnáció ahogy lélek sincs!

Engedtessék már meg minden újszülöttnek, hogy tiszta lappal kezdjen, plusz 7 milliárdan vagyunk jelenleg sosem voltunk ennyien.

Az agy hozza létre az öntudatot, ha megsérül (szélütést kapsz, bevérzik, fejedre ejtenek) nem a lelked sérül/változik csak az agyad.