Spirituálisan mi értelme a halálnak?

Csakhogy jelen világunkban nem csupán bölcs és spirituális szeretettel teljes emberek élnek. Képzeld el, mi lenne, ha nem lenne halál, és még mindig élnének olyanok, mint Néró, Hitler, vagy Sztálin, stb. ráadásul egyidejűleg Így se valami fényes a világ, de gondolj bele, hogy akkor milyen lenne.

Vagy ha mondjuk egy súlyos, fájdalmas betegséggel kellene örökké élni. A halál jelenleg szükséges rossz.

Átalakulás. Ennek része, hogy az egyes részek elmúlnak. Te is meghaltáp/megszűntél gyermek lenni.

A fejlődés része a halál.

Meg.., elég nehéz lenne fejlődni, ha mondjuk egy millió évig élnénk.., nem lenne köztes megálló, hogy értékelődjünk. Gondolj bele, a sok spirituális éhező akár év százerzedekig alig fejlődne.

Red Vixen válasza elég jól lefedi a dolgot, de hozzá kell tenni hogy igazából nincs értelme. Csak úgy van.

A fizikai testünk ideje véges, ezt el kell fogadni. Van aki előbb megy, valaki később.

A Föld amúgyis csak egy megálló a dimenziók között ahol addig vagy amíg nem fejlődtél eleget a továbblépéshez.

Meg ha úgy vesszük,nem halsz meg, csak ez a tested hal meg. Ahogy az enyém is, azé aki ezt olvassa, mindenkié. Más módon és időben de mindegyikőnké meghal.

Ez természetes, nem értelmetlen, de nincs is értelme. Csak van.

Vissza kell kérdeznem: spirituálisan van egyáltalán halál?

A spirituális hármasságban a szellem ruhája a lélek, a lélek ruhája a fizikai test.

Nem halál az, ha egyik ruhádat leveted.

.

Itt kell megjegyeznem, az alkímisták kereste 'örök élet itala' sem a test halálát akadályozta volna meg. Csupán arról van szó, hogy aki fogyasztott a Vörös Oroszlánból, fizikai halála utáni újjászületéskor emlékezne előző életeIre. Amennyiben megtalálták volna az Elixírt, akkor sem lennének aggastyánok, több száz/ezer évesek a földön, hanem ők lennének, akik emlékeznek.

.

"A megfáradt vándor pihenni tér."

Az évek múltával a test elfárad, elveszti regenerálódási képességét, meghal. Ugyanúgy, mint bármelyik élőlény.

A spiritualizmus szerint a lélek és a szellem tovább él, majd a végső fejlettség elérése után a szellem leveti lélek-ruháját is - és örök életű lesz.

.

A fizikai élet bizony-bizony minden élőlénynek halálos betegsége.

Ki mondta, hogy meghalunk?

Azért hiszed, hogy van halál, mert a testtel azonosulsz, ami meghal.

Amikor azt mondod, hogy "meghalunk", akkor valójában az egó beszél, ami valóban meghal.

Nem azonosulni a sajat gondolataiddal szep ut a pszihiatriara, kedves elottem szolo :D

De ertem en, a "minden illuzio" elmelet meg mindig meno, csak jo lenne ha nem etetnetek ilyenekkel masokat.

Ez nem elmélet, hanem gyakorlat. Magad is megbizonyosodhatsz róla, ha minél többször megfigyeled a gondolataidat és az érzelmeidet. Rá fogsz jönni, hogy képes vagy föléjük emelkedni.

Az ember nem egyenlő a gondolataival. Az elme csak egy érzékszerv. Olyan, mint a látás. Azzal se vagy azonos, amit látsz vagy hallasz, csak megfigyelője vagy. Az érzéseidnek és gondolataidnak is csak megfigyelője, érzékelője vagy. Ahogy nem azonosítod magad azzal, amit látsz, úgy a gondolataiddal és érzéseiddel is képes vagy nem azonosítanod magad. Erre képes vagy tudatossá válni.

Vagy te, és vannak a gondolataid. Két külön dolog.

Egyébként pont a fordítottja igaz annak, amit mondtál. Azért van annyi elmebeteg, és az ember azért pusztítja el önmagát és a környezetét, mert a gondolataival azonosítja önmagát.

Az elme csak egy eszköz, nem pedig identitás. Amikor identitássá válik, akkor jön lére az egó. Az egó pedig fájdalmat teremt, a fájdalom pedig pusztítást. Nézz kicsit körül a világban.