Mitől lehet az, hogy klinikai halál során, csak kevesen tapasztalnak jelenségeket?

Azok, akik a klinikai halálból visszatértek,meglehetősen hitelesen számolnak be arról, amit megtapasztaltak. Ő, Jézus, egyeseknek megengedi, hogy azokról az élményekről beszámoljanak, amit átéltek e klinikai halálban. Azért engedi meg, mert korunkban sokan vannak, akik még azt

sem hiszik el, hogy van másvilág! Akik engedélyt kapnak arra, hogy visszatérjenek, általában nem papok, nem szerzetesek, hanem olyan emberek, akiket „hétköznapi” embereknek szoktak nevezni. Sokan közülük még vallásosak sem voltak! Ezek az emberek olyasmiről tesznek tanúságot, amit nem lehet semmiféle felekezeti hatalmasok uralma alá helyezni. Ezért nagyon fontos, hogy hitelt adjunk az ilyen visszatérőknek.

A klinikai halálból visszajöttek bizony már megtapasztaltak valamit abból a világból, amelyben majd véglegesülni fognak.

A halál közeli élményeknek mi az oka és a célja?

Részben a természetes fejlődés és az orvostudomány teszi lehetővé azt, hogy - különbséget téve a klinikai halál és a biológiai halál között halál közeli élmények birtokába jussunk. A boldogságra teremtett emberi természet soha nem egyezhet bele abba, hogy a halálban minden - ami szép, jó, és szent volt - semmivé váljék. Nem volna értelme a reményből élésnek, ha nem lenne boldog beteljesülés!

Valószínűleg mindenki tapasztal, mint ahogy mindig mindenki álmodik is - a felidézés lehet az, amelyben különbségek vannak.

Kutatások révén találtak összefüggéseket. A gyerekek - bár nagyon hasonlót tapasztalnak, mint a felnőttek - nagyon nagy arányban emlékeznek ilyen élményekre, aztán ez az életkor előrehaladtával egyre csökken, az idősek képesek a legkevésbé felidézni HKÉ-t újraélesztés után. Szintén befolyásoló tényező lehet bizonyos gyógyszerek mellékhatása.

Az álom alatt is "filmszakadás" van, ha nem emlékszel rá - a tudatodat mégsem veszíted el, hiszen magától visszatér, ráadásul képes felébredni, különféle behatásokra reagálni még álomban is - tehát képes érzékelni, figyelni a környezetet úgy, hogy "te" közben nem vagy rá tudatos.

Az emlékezés a kulcs. A memória agyi szintű működése. Fiataloknál ez még jó, a kor előrehaladtával romlik.

Így van ez az álmok felidézésével is. Van, amire élénken emlékszel, van, amire homályosan, vagy emlékeztél, de már elfelejtetted, és van, amikor azt mondod, "nem álmodtam semmit".

Távolról sem azt állítom, hogy a HKÉ álom volna, hiszen az álomhoz agyműködés szükséges. De az emlékezési mechanizmus már éber - béta - állapotban valószínűleg igen hasonló.