Ez egy különleges képesség, vagy csak szimplán emptaikusabb vagyok az átlagnál? És annak mi a pontos neve, hogy nagyon akarok dolgokat, és azok megtörténnek?
15 éves lány vagyok, hívő katolikus, teljesen átlagos családból. Világéletemben zárkózott voltam, nehezen nyíltam meg, ha viszont szereztem egy barátot, teljesen hasonultam hozzá, alkalmazkodtam, átvettem a hangulatát. Körülbelül egy éve úgy érzem, nagyon fogékonyan reagálok mások érzelmeire. Például ha egy búskomor barátom beszél velem, képes vagyok mentálisan átérzni a baját, és ilyenkor én is leamortizálódok, ám beszélgetőtátsam felszabadultabb lesz. Miután vége a beszélgetésnek, újra bezárkózok a magam kis világába, és jobban leszek. Ugyanígy van ez, amikor egy boldog emberrel beszélek, ám olyankor nem "elszívom" a jókedvét, hanem rám is átragad - ha hagyom. Amennyiben beszélgetés közben zárkózott maradok, semmi sem hat rám. Eleve igyekszem elemezni az embereket, kitalálni mire gondolnak, milyen szándék hajtja őket, mintha egy pszichológus volnék.
A másik furcsa dolog, amit észrevettem, az az, hogy az akaratommal meg tudnak történni olyan dolgok, amiket én szeretnék. Volt már rá példa, hogy mielőtt találkoztam valakivel, napokon keresztül azt képzeltem magam elé, hogy beszélgetünk, hogy ő miket mond, mit szeretnék, hogy mondjon... és megtörtént, olyat kérdezett, amire vágytam. Néha az általam elképzelt dolgok másvalakivel történtek meg, s ezek közt voltak szerencsétlenségek, apró balesetek is.
A kérdéseim: mi ezeknek a jelenségeknek a neve; van-e más is, aki képes ezekre; ezek képességek vagy csak a véletlen művei, és van-e ezekről szakirodalom.
Értelmes válaszokat várok, a gúnyolódók moderátorok elé kerülnek.
Nincs ebben semmi különös. Annak, hogy valami megtörténik, 50% az esélye, nem annyira nagy kunszt eltalálni, nem?
A beszélgetésről amit írtál, szintén általános. A jó kedvű emberek jókedvűvé tesznek, és a zárkózott emberek nem veszik fel a másik hangulatát.
Összeírtál itt egy csomó általánosságot, ami mindenkire igaz. Fiatal vagy, ennek tudható be valószínűleg, hogy elragadtattad magad, de nem vagy különleges egyáltalán. Ezekben legalábbis biztosan!
"És annak mi a pontos neve, hogy nagyon akarok dolgokat, és azok megtörténnek?"
Szerencse.
Amiben te szenvedsz az az hogy nem mersz egeszseges kapcsolatot kialakitani masokkal, mert felsz a visszautasitastol. Ezert egyre jobban empatikus megmentonek kepzeled magad hogy elkeruld, a visszautasitasnak meg a lehetoseget is.
Abba az iranyba haladsz hogy teljesen elszakadsz a valosagtol es kialakul nalad valamilyen testi / lelki betegseg.
Én azt gondolom hogy a zárkózottság érzelmi sivárságot okoz ezért érzel annyira együtt másokkal. Magadban nincs mit érezned. Járj társaságba ahol elfoglalod magad, hogy jobban megnyílj.
Az hogy azt képzeled hogy akaratoddal történnek dolgok gondolati torzításnak nevezik. Ennek sok fajtája van, de mindegyik gondolkodási hiba. Te csak azokat a dolgokat veszed észre amik az elképzeléseidet igazolja így "az történik amit akarsz". Ezt elég nehéz legyőzni, vagy kinövöd vagy passz. :) Segítene ha feljegyeznéd hogy mit gondolsz és abból mi jött be (a valóságban csak kevés). De ez a része nehéz, ugyanis ehhez kritikusnak kell lenni, mintha egy harmadik fél bírálná el az elképzelésed és a történtek közötti hasonlóságot és különbséget.
Ilyen esetben nehéz észrevenni de pl. az hogy elképzelsz vmit és az esetleg másokkal megtörténik, abban nincs semmi különleges, valami mindig történik a Te előzetes véleményed nélkül is, de ha ebből csak azokat veszed észre amik téged igazolnak, akkor becsapod önmagadat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!