A Poltergeist valójában=spontán használt telekinézis?
Régebben az a nézet volt elterjedve,hogy a kopogásokat, tárgyak lebegetését, megemelését a kopogó szellemek, azaz a poltergeistek idézik elé.
De szerintem másról van szó!
A legtöbb sztori azt mutatja, hogy érzékeny, stresszes, lelkileg nem kiegyensúlyozott emberek körében van elterjedve. De amikor ezek a gondok helyreálltak, a poltergeist tevékenység is megszűnt. Ugyanez igaz olyan esetekre is amikor a mukahelyén lévő nő gyűlölt dolgozni járni a főnöke miatt, akitől mindig stresszes volt. Folyamatosan kiment az égő, mozogtak a tárgyak stb. de mikor otthagyta a melót, minden abbamaradt.
Ebből is látszik, hogy személyekhez köthető -ezen belül ahol az adott személy tartózkodik pl.családi ház - nem pedig egy láthatatlan entitáshoz, szellemhez. Érdekes, hogy miután egy család elköltözik egy poltergeist házból, a következő család semmi szokatlant nem észlel. Talán mert a poltergeistet kiváltó egyén elmegy a helyszínről?
Akaratlanul is eszembe jutnak az asztaltáncoltatások.
Itt sok személy ÖSSZPONTOSÍT, s talán ők maguk gerjesztik elő, hogy a tárgy - azaz az asztal - megemelkedjen, lebegjen. Egy szkeptikus ismerősöm is kipróbálta és az asztal megemelkedett. ( Itt most persze zárjuk ki azt a hülyeséget amit sokszor hangoztatnak, hogy az ujjbegyünkkel emeljük meg az asztalt, sosem sikerülne.)
Tehát ez azt bizonyíthatná és arra a következtetésre lehetne jutni, hogy az elmének van hatalma az anyag felet, még ha néha akaratlanul is. Talán a poltergeist=akaratlanul használt telekinézis, Pszichokinetikus jelenség.
És bár sok a csalás, de ezeket a jelenségeket a középkortól kezdve jegyzetelték fel. Annyi adat gyűlt össze, hogy túl sok bennük az 'egybeesés", ami nem lehet véletlenszerű, ha csak kitalációkról lenne szó.
Mit gondoltok erről???
George Adamski
válasza:Jól hangzik, de azt hozzá tenném, hogy se a telekinézist, se a szellemek létezését nem bizonyította be a tudomány, kísérletek voltak rá, de még nem sikerült.
Elég sok ember stresszel, és szerintem a legtöbb ember utálja a munkáját, mégse történnek ilyenek velük, na meg ha ezek az egyének különlegesek és képesek erre, akkor ahogy írtad, "öszpontosítással" képesek lennének megtenni stresszen kívül, viszont erről egy beszámoló sincs, és rájöttek volna maguktól. Szerintem.
" Jól hangzik, de azt hozzá tenném, hogy se a telekinézist, se a szellemek létezését nem bizonyította be a tudomány, kísérletek voltak rá, de még nem sikerült. "
Úgy olvastam végeztek kísérleteket amerikai és annak idején szovjet oldalon is.
A kísérletek nem azért maradtak abba, mert egyes embereknél nem voltak sikeresek a kísérletek - persze volt olyan dögivel akiknél semmi sem történt - , hanem azért, mert nem tudták megfejetni, hogyan jön ez létre.
"Elég sok ember stresszel, és szerintem a legtöbb ember utálja a munkáját, mégse történnek ilyenek velük"
Ez igaz, jó kérdés hogy miért nem.
"öszpontosítással" képesek lennének megtenni stresszen kívül, viszont erről egy beszámoló sincs, és rájöttek volna maguktól"
Dehogyis nincs :O Az a "sima" telekinézis, prekogníció, telepátia, retrokníció stb.
Szerintem valami elő idézi. Nem tudom mi, lehet akkor nem a stressz, de mégis valamilyen szinten ennek is köze van hozzá. Túlzott koncentrálás vagy ilyesmi.
Pl. asztal táncoltatás közben senki sem stresszel, csak koncentrál.
Amúgy nem azt mondom, hogy nem kell bebizonyítania a tudománynak, de ha az EGÉSZET egyben nézzük, láthatunk a különböző korok és történetek között rengeteg egybeesést. Ha a XV.században ugyanazt írta le valaki, amit 1980-ban észlelnek, akkor valami alapnak már csak kell lennie.
válasza:Kérdésedre a válaszom egy határozott IGEN!
Most nem tudok sokat írni, de majd kifejtem a véleményem róla.
válasza:"Annyi adat gyűlt össze, hogy túl sok bennük az 'egybeesés", ami nem lehet véletlenszerű, ha csak kitalációkról lenne szó. "
Nincs olyan, hogy túl sok egybeesés. Pl. hasonló lenne a helyzet akkor, ha egy éven keresztül mindig az 1,2,3,4,5-ös számokat húznák ki a lottón. Az embereknek ez furcsa lenne, kísérteties, míg ugyanannyi erre az esély, mint arra, hogy hetente eltérő számokat húzzanak ki. Nincs olyan, hogy túl sok az ilyesfajta információ.
válasza:
válasza:4/ válaszoló nincsen igazad. az lehetetlen hogy egy éven keresztül az 1,2,3,4,5 számokat huzzák ki.
ez ellentmond a nagy számok törvényének.
válasza:Utolsó, tévedés.
Te a szerencsejátékosok tévedésébe estél. A lottóhúzás számainak eredménye nem függ attól, hogy az előző héten milyen számokat húztak ki. Persze a nyeremények és egyebek eloszlását befolyásolná, és a lottó is csődközelbe kerülne, de ettől függetlenül ugyanannyira lehetséges, hogy egy random számsor jöjjön ki egy héten.
válasza:utolsó válaszoló. mivel véletlen folyamat ezért minden eredménynek ugyan annyi az esélye hogy kijöjjön.
tehát ha pl 1 éven keresztül dobálod a dobókockát mondjuk 10000-szer akkor végeredményként megkapod hogy kb ugyanannyi 1-est 2-est 3-ast 5-öst és 6-ost dobtál.
válasza:"mivel véletlen folyamat ezért minden eredménynek ugyan annyi az esélye hogy kijöjjön. "
Pontosan. Ahogy az 1,2,3,4,5 számsornak is.
"tehát ha pl 1 éven keresztül dobálod a dobókockát mondjuk 10000-szer akkor végeredményként megkapod hogy kb ugyanannyi 1-est 2-est 3-ast 5-öst és 6-ost dobtál."
Ez viszont nem igaz. Az is ugyanannyira lehetséges, hogy csak 1-es, vagy csak 2-es jön ki egész évben. Nem szükségszerű, hogy a számok aránya egyenlően legyen eloszlatva. Adok rá egy példát:
Van nálunk egy pénzérme. Tekintsünk el attól a hiperrealizmustól, hogy az oldalai eltérő súlyúak. Mondjuk az egyik oldala piros, a másik kék, de mindkettő egyenlő súlyú. Most dobjuk fel az érmét. Mennyi az esélye annak, hogy a felülre érkezett oldala a kék legyen? 1/2, mivel a két egyenlő esélyű eshetőségből az egyiket céloztuk meg.Ezután mégegyszer feldobjuk. Mi annak az esélye, hogy megint kék jön ki? A hibás érvelés szerint 1/4-ed, mert az első feldobás esélye 1/2, a másodiké is, és 1/2-szer 1/2 az 1/4. De mint írtam, ez hibás, mert a két dobás nem függ egymástól. Mindkettő független esemény egymástól, ezért az esély, hogy másodszorra is ez jöjjön ki, szintén 1/2. És harmadszorra is, és negyedszerre is. Tehát lényegtelen, hogy a dobás n, vagy n-2, vagy n-(n-1), vagy akármi. Mindegyik dobás esélye 1/2 lesz. Ugyanez a kockánál, csak ott persze 1/6 az esély a számokra. És ugyanez a lottónál is, csak ott egy számsorra az esély egyenlő egy a 90-szer 89-szer 88-szor 87-szer 86-hoz. Viszont ez az esély nem csökken, ha előző héten is ugyanez a számsor jött ki, hiszen a golyókat nem rakják ki az urnából, és a kihúzását sem nehezítik.
válasza:igen a dobókockánál minden dobásnál 1/6 az esély de ettöl függetlenül ha nagyon sokat tobsz akkor nagyábol egyenlő lessz az elosztás. én ezt ki is próbáltam:
irtam egy programot ami 1 és 6 között kisorsol egy véletlen számot és ezt megcsinálja n-szer.
eredmény:
megadtam a programnak hogy 10000-szer sorsoljon
1425 1-est
1458 2-est
1403 3-ast
1423 4-est
1411 5-öst
1454 6-ost dobott
a legnagyob eltérés 55 volt.
tehát amiböl a legtöbbet dobtam az kivonva abbol amiböl a legkevesebbet dobtam = 55
(ha érdekel a program elküldöm)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!