Akik hirtelen halált halnak vagy önkezűleg tesznek róla hogy itt hagyják ezt a világot, ők hova kerülnek?

Ez egy nagyon sok kimenetelt magában hordozó esemény szerintem.

Akik érzelmileg annyira beleélik magukat a földi létbe, hogy az itteni események "hajszolják" bele ebbe, azok sokszor haláluk után nem tudnak tovább menni, visszacsinálnák, de már nem lehet, azonban az akaratukkal tartják a kapcsolatot a fizikai világgal, és így nem tud teljesen megszakadni a kapcsolat, idekötik magukat, rövidebb-hosszabb időre.

Vannak akik rögtön a halál után ráébrednek mit tettek, megértik hogy mi a világ, mi az élet, és visszatérnek egy másik dimenzióba feldolgozni az inkarnációjuk tapasztalatait, és egy újat előkészíteni, ha szükséges.

Vannak akik olyan dolgokat tettek, éltek át, hogy egy gyógyítási folyamatban kell résztvenniük.

Vannak olyan negatív úton haladó magasra jutott emberek, akik ilyenkor a tudatosságukat folyamatosan megtartva "csak" átlépnek a halálba -mintha úgy menne át valaki egy álomba, hogy végig a tudatánál van- és mennek tovább magasabb szintre, de ez nagyon ritka.

#3-as.

Így is lehet élni, csak nem érdemes. Sosem értettem meg az ilyen embereket. Hogy lehet így élni, abban a tudatban, hogy amikor sorra veszted el a szeretteidet, abban a tudatban éled meg, hogy soha többé nem láthatod őket? Meg amúgy rettenetes halálfélelme lehet egy ilyen embernek, ha nem lesz szerencséje és nem hirtelen vagy álmában hal meg, hanem tudatosul benne, hogy csak hónapjai-hetei, napjai vannak hátra. De Ti tudjátok.

4-es, szóval akkor az az érved a lélek létezése mellett, hogy megnyugtatóbb abban a hitben élni, hogy létezik? Engem az érdekel, hogy mi a valószínűbb, akkor is, ha az igazság nem szép, megnyugtató és antropocentrikus.

A középkorban hasonlóan vélekedhettek a Föld helyével kapcsolatban. "Ó, az nem lehet, hogy a Föld kering a Nap körül, és nem fordítva! Hogy lehet abban a tudatban élni, hogy nem mi vagyunk a mindenség közepe, ahol a Jóisten körénk teremtette az univerzumot?"

"4-es, szóval akkor az az érved a lélek létezése mellett, hogy megnyugtatóbb abban a hitben élni, hogy létezik?"

Nem az a megnyugtatóbb, hogy van lélek, hanem az, hogy azzal nincs vége a történetnek, hogy a jelenlegi itteni életed véget ér.

Amúgy meg nem érv kell, hanem bizonyosság vagy legalább hit.

#6.

[link]