Mi volt a legijesztőbb dolog ami veletek történt?

Álmomban megidéztem egy démont és éreztem a tapintását és azt az érzést ha valamit elrontok meghalhatok. Miután felkeltem ugyan úgy éreztem a testemen ahol megfogott még sok ideig és emelet az egész épületben éreztem az auráját, hogy még itt van.

Ha kimentem volna a helyiségből nem tudom mi történt volna.

Egy órán át éreztem. 03:27 kor szűnt meg.

De ez inkább egy parazita volt mint démon.

Egy rokonom eltűnt és hajnalban felébredtem arra, hogy valaki áll a szobámban az ablak előtt, így a beszűrődő utcai fényben csak a fekete sziluettjét láttam, de sejtettem, hogy ő az, a kutyám pedig az ágyam mellől nagyot nyújtózkódva, farkcsóválva a sziluett felé fordult és így üdvözölte őt, ahogy gyakran üdvözölt bennünket, ha álmából felébresztettük. Az, hogy felébredtem és maga a kutya teljesen valóságosnak hatott, a fekete alak az ablak előtt teljesen irracionális volt. Átgondoltam és arra jutottam, hogy nem lehet ott senki, visszafordultam a fal felé és álomba merültem. Másnap tudtam meg, hogy meghalt.

Utólag visszagondolva egész biztosan nem voltam teljesen ébren, mert ha az lettem volna, azonnal villanyt kapcsolok és lemenekülök a szüleimhez félelmemben.

Mindennel ellenkezett, amiben hittem. Keresztény hívő voltam, nem vágott egybe a világképemmel az, hogy a halottakkal bármiféle kapcsolat létesíthető, sőt, egyenesen tiltott volt.

Egy valósághű álom a figyelőről.

15 éve ez volt az első rémálom, ahol voltak kétségeim.

Hidegverejtékkel és heves szívveréssel ébredtem.

Szellemekkel ilyen nem volt...

(Nem volt sok, egy az is a mama volt aki 2 éves koromban hunyt el, a bátyám azonosította a leírások alapján...de az lehetett álom is...)

Néha kiülök este az erdő szélére/telek határra hallgatni a zajokat S nézni a csillagos eget. Az se volt olyan para...