Az gyengeség, ha egy ember természetfelettibe vetett hitet használja fel egy nemes cél elérésében?
Egy egyszerű példán keresztül a kérdés:
Ha mondjuk adott egy ezoterikus aki hisz a mágiában, meg Istenben, és leakarja rakni a cigarettát. Ezért imádkozik Istenéhez elmondja a szükséges varázsigéket, rúnákat stb. és a hite, meg a placebó-hatás miatt (vagy ténylegesen Isteni beavatkozás, mágia miatt, kitudja?! :D) sikerül letennie a cigit, némi szenvedés árán.
Adott mondjuk egy szkeptikus aki elhatározza magát, és leteszi kínkeservesen a cigit. De többet szenved mint az ezós, mert az ő kezében nincs hit ami segítsen neki.
Akkor most a szkeptikus erősebb, jobb, mint az ezoterikus?!
Ha igen, akkor miért? Ha nem, akkor miért nem?
az egész csak hit kérdése, nem kell ahhoz másban hinni, elég ha magadban hiszel és sínen az életed.
bármibe belefoghatsz, és sikerül.
de ha örök vesztes típus vagy, aki még hozzá sem kezdett a megvalósítható célhoz, de már nyavalyog hogy nem fog sikerülni ezért meg azért, na azok tényleg balfékek és megérdemlik a sorsukat.
Nekem valahogy ertelmetlennek, logikatlannak tunik a kerdes.
A valtozas az ember sajat tudatalattijaban valosul meg. Teljesen mindegy hogy mivel birta ra magat a valtozasra, ezoterikaval, istennel stb.
Köszönöm a válaszokat!
Megnyugodtam! :)
Mindenki hisz valamiben. Istenben, a sorsban, önmagában, az álma beteljesülésében. Nincs olyan ember, aki nem hisz.
Nem a hit tárgya fontos, hanem maga a hit.
6-os, ez a hit fogalmának az értelmezésétől függ. Az ateizmus szerint az a hit, amikor egy dogmatikus álláspontnak hiszel. A teológusok többsége, és az agnosztikusok szerint az a hit, amit nem tudhatsz biztosan. Az akozmisták szerint pedig minden hit, hiszen egy nem létező világban nincsenek tények, csak hit. De a tudományos, standard, objektív definíció szerint:
"A hit egyik, ismeretelméleti értelmében kijelentések, elméletek olyan elfogadását (vagy tagadását) jelenti, melyek közvetlen és azonnali igazolása semmilyen módon – sem érzékileg, ill. tágabb értelemben tapasztalatilag, sem logikailag – nem lehetséges"
Ergo minden olyan tudás hit, amit nem lehet helyes, objektív logikával, érzékeléssel, vagy tapasztalattal bizonyítani. Emiatt ki is szoktak akadni a vallásosak, hogy van istentapasztalás, vagyis a vallás nem hit, hanem tudás. Kár, mert az istentapasztalások részben hazugságok, részben pedig érzéki csalódások. Emiatt lett "visszaminősítve" a vallás középkori tudásból hitté.
És a definícióból egyértelműen kiderül, hogy a hit nem szükséges az élethez. Az abszolút hitnélküliség filozófiailag az agnoticizmus, hiszen felsőbb hatalom létét nem lehet közvetlenül bebizonyítani, viszont ahogy valaminek a nemlétét, így egy felsőbb entitás nemlétét sem lehet közvetlenül megcáfolni. Viszont az ateizmus igazolható lehet szinte mindig logikailag. Legalábbis a keresztény egyistenhitnél mindenképp, ergo a bibliai istenben való ateizmus megalapozott, és nem hit.
"Kár, mert az istentapasztalások részben hazugságok, részben pedig érzéki csalódások."
Ez a kijelentés pl. már hit kategória.
#7
Bár nem a #6 vagyok, de remélem ez a zene segíteni fog:
https://www.youtube.com/watch?v=BjgdBPGdL7E
"If You want to win the fight say, I belive!"
Azt hiszem így! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!