Lady Gagát megbüntette Isten? Nem féltek Sátánisták, hogy az Ő sorsára juttok?

Sem sátán sem isten nem létezik. A hitet emberek találták ki azért, hogy így tudjanak bennünket irányítani.

Lady Gaga egyszerű énekes, úgy, mint Caramell, vagy bárki más.

Csak jobban néz ki, mint Caramel.

Egyébként a #20-assal mélységesen egyet kell értenem!

Tegyük fel, hogy létezik valamiféle láthatatlan fickó a világűrben, aki minket figyel, szubjektíven eldönti, hogy mi jó, mi rossz, és halálunkkor majd pontoz. Soha senkinek nem ártottam szándékosan, igazságos vagyok, barátságos, segítek a vakoknak a villamosmegállóban, adok cigit a buliból hazafelé tartó fiataloknak, és akkor is elveszem a szórólapot a hosztesz csajoktól, ha semmi szükségem rá, hogy hamarabb hazamehessenek - szóval igyekszem önzetlen, és segítőkész lenni. Ha ez nem elég ennek a fickónak, hanem még azt is akarja, hogy birkaként, vakon elhiggyek olyan, két-háromezer éves történeteket, amik bárki mai, józanul gondolkodó ember számára képzeletbeli barátokról szóló dajkamesének tűnnek, és ha nem hiszem el, akkor emiatt a láthatatlan, figyelő fickó majd úgy lepontoz, hogy a pokolra jutok, hát akkor köszönöm, nem kérek ebből a láthatatlan fickóból.

Nekem olyan objektív Istenre van szükségem, aki aszerint pontoz a játék végén, hogy mennyire voltam tudatos, mennyire használtam ki a lehetőségeimet, de főleg, hogy mennyivel lett jobb vagy rosszabb hely a Föld miattam, nem pedig aszerint, hogy mennyire vagyok hiszékeny, mennyire erőszakosan kényszerítem rá a többi emberre a képzelgéseimet, és mennyire vagyok képes elvakultan fröcsögni (még ha kedves szavakkal is) arról, hogy "aki nem úgy gondolja, ahogy én, az a pokolra jut, annak a pokolra KELL jutnia, mert hogy is merészelhet az az illető más véleménnyel lenni dolgokról, mint én".

Ha valaki találkozik egy ilyen istennel, mármint az objektív fajtával, akkor szóljon már neki, hogy kerestem. Köszi!

Kedves 17-20-as! OKé, részemről rendben, bár a kérdezőt se jobb sértegetni, mint engem, tehát csak részemről van rendben a félreértés. ;)

Jól sejtem egyébként, hogy nincs gyereked? Az emebrnek csak addig vannak liberálsi nevelési elvei, amíg nem lesz szülő vagy pedagógus és akkor rájön, hogy ezek semmit nem érnek, egyszerűen telejsen életképtelenek a gyakorlatban az elméletben oly szépen hangzó elvek. De: azzal egyetértek, hogy a gyerek a hibáiból tanul jól - ha nem is a legjobban. A legjobb nevelés a példamutatás. De még ez sem minden, mert a kisgyerek bizony nagyon is igányli a vezetést, a világképe biztos alakítását, stb. egyszóval mind-mind olyat, amiben szüksége van egy nála bölcsebb egyén hatásos vezetésére. Akit hagysz, hogy a saját feje után járjon, az tuttira retardált lesz. Ez a valóság, minden más csak valóságtól elrugaszkodott elmélet. Én apa és peadgógus is vagyok több éve/évtizede és alá tudom támasztani: még az a gyerek is a szíve mélyén hálás és beépíti világképébe a nevelést, amit szülőjétől/tanárától kap, aki a felszínen látszólag egy engedetlen öntörvényű lázadó. A problémát alavetően csakis az okozza, ha nem kap valaki nevelést, ha a nevelő nem jó példamutató és nem képviseli egyértelműen elveit. A magot el kell ültetni, az már nem feltétlenül a magvetőn múlik, hogy mikor és hogyan kell ki, de aki nem ültet el magot, az borzalmas nevelő.

Nézd a világot globálisan: az emebrek igénylik, hogy saját feje után is mehessenek, de igánylik azt is, hoyg szünjön meg a rossz. Ebben a helyzetben mi a legjobb? Egy határvonalat húzni ameddig fennáll ez a kevert állapot, utána viszont a rosszat megszüntetni és punktum. Egy jó Isten nem engedhet a végtelenségig teret a rossznak, nemcsak azért, mert szentsége és istensége révén (ezt kevesen értik igazán mit jelent) önmaga létével is gátat szab a rossznak, hanem egyszerűen azért is, mert aki Hozzá hű, az nem szeretne örökké rosszak között élni, hanem háborítatlan békében. Tehát Isten szól előre, hogy jön az ítélet és azt is megmondja, hoyg addig mit tegyél, hogy a végén jó helyre kerülj. Van jobb ötleted? És azt is demonstrálja számos esetben, hogy Ő nem erőtlen a rosszal szemben, lesújt ha kell. De nemcsak ennyit tesz, hanem minden létező módon segíti az emebrt, hoyg a jót válassza, meghal és feltámad, hoyg megmentse bukott természetünket, elküldi Szentlelkét, hogy a törvény szívünkbe legyen írva. Ugyanakkor olyan csapásokat is küld, amik nem véglegesek, hiszen bármi baj ér a földön, annak legkésőbb a halállal (de általában hamarabb) végetér, begyógyul a seb, stb., viszont egy ideiglenes gond sokakat tényleg valóban arra késztet, hoyg olyan lépést tegyenek, amivel az örök életben a jobb oldalra kerülnek. Mi kell még? Ki van nyalva a hátsónk! Aki ennek ellenére a kárhozat útját választja, hát én is azt mondom: menjen csak oda, jobb ötletem nekem sincs arra, hoyg megmentsem, Isten mindent megtett, ennyi.

Mégegy apró részlet: én nem hiszem, hoyg a legapróbb dolog is véletlenül történik, csak legfeljebb nem tudjuk az okokat és célokat mások életében, mert nagyságrendekkel kevesebb információnk van mások életéről, a világ globális eseményeiről, Isten terveiről. De nem mindent kell kategorizálni büntetésre, stb. A legtöbb egyszerűen olyan esemény, ami alakít minket és másokat valahogyan.

Kedves Alaque! Attól tartok a helyzet nem pusztán ennyi, hogy valaki fent ül és pontoz. Minek csinálná ezt, ha csak ennyi a célja? Saját szórakoztatására? Vagy egyáltalán milyen jogon? Nem, nem erről szó...

A "pontozóbírót" felejtsd el, és képzeld inkább azt, hogy "ott fenn" maga az ÉLET ül. Bármi létezik, Ő, az ÉLET a forrása. De aki nem az Élet, az egyfajta távolságra van az ÉLET-től. Minél inkább eltávolodik, annál inkább az üres elmúláshoz közeledik. Szörnyű, de téynleg így van, mivel az ÉLET-től távolodsz el. De az Élet kegyelmes, és ha már életrehívott Téged, akkor nem szeretné, hogy elpusztulj, jóllehet, nem kényszerít az életre, vagyis hogy az ÉLET-tel, Vele maradj közösségben. Tehát kegyelméből nem engedni, hoyg azonnol megsemmisüljön az, aki Tőle eltávolodik, hanem szépen elmegy hozzá és megmutatja az Élethez visszavezető utat. De nemcsak ennyit tesz, hanem még a saját Életét is feláldozza, neked adja, hogy Te élj. Kitalál egy tervet, amelyben egyszer (lásd fennt, hogy miért kell határt húzni) elpusztítja azt, ami Tőle eltávolodik (mint mondtam: a dolgok logikus rendje szerint midnennek azonnal el kellene pusztulnia, ami eltávolodik az ÉLET-től, az ÉLET kegyelme az, hogy ez nem azonnal következik be!), de aki az ÉLettel akar élni, annak már nem egy ktséges életet ad, hanem ugyanolyan örök létet, mint amilyen Magának az ÉLET-nek van. Ő ugyanis sohasem pusztul el, míg minden másnak esélye van erre, ha nem az ÉLET-tel alkot közösséget. Az Egyház arról szól, hoyg egyesülsz az ÉLET-tel, egy test és egy vér leszel Vele. Nem valami beteg önkéntes pontozásról. Tehát nagyon jó, ha jót cselekszel, de alapvetően azt kell eldöntened: akarsz az ÉLET-tel közösségben lenni egy örökkévalóságon át? Mert ha nem, akkor elszakadhastz Tőle örökre is, és akkor elpusztulsz. A döntés ez.

Kedves Alaque! Gondolom jól sejtem, hoyg nem olvastad még a Bibliát. Az nem egy tanmese, sokkal inkább hasonlít egy történelmi könyvhöz. Egyáltalán nem olyan hű de misztikus bugyuta dolgokról szól, mint azt egyesek gondolják, hanem a fele - mint minden történelmi műnek - arról szól, hogy ki ölt meg kit és ki nemzett kit. A valóságról szól. A Biblia az összes vallás szentírása közül a legrealistább alkotás!

Annyira reális, hogy többek között abból is kiábrándít, ha azt hiszed, hoyg a világot jobbá lehet tenni! Nem, a világot nem lehet jobbá tenni. Egyedül önmagadat tudod jobbá tenni. Vagy legfeljebb egy közösségen belül segítik egymást az emebrek jobbá lenni. Ez a nagy büdös helyzet, és egyedül ennek van értelme reálisan szemlélve. A Biblia pont arról beszél, hoyg mindig is lesznek szegények, háborúk, és az emberek többséger nem jó. És ha szétnézel őszintén: bakker, tényleg ez van! Nem mond hülyeséget a Biblia, nem kecsegtet hiú reményekkel, nem egy irreális szép tanmese, a kis gyerekeimnek nem is ajánlom, hogy olvassák, mert az élet kemény oldalával is őszintén szembesíti az embert, és ehhez már érettség és lelki szilárdság kell. Fényévekre van attól, amit tündérmesének hívunk...

De arról is szól, hogy a világ reális gonoszsága mellett létezik az az alternatíva is reálisan (és logikusan következik abból, hogy a világot Isten alkotta, ahogy fent levezettem), ahol az emebrek visszatérhetnek a tökéletes forráshoz. Az, hogy jót cselekszenek, csak 1 része ennek. Ennél sokkal szorosabb kapcsolatba kel lépni az ÉLET-tel, egy vérkeringést kell Vele alkotni, mert ez a rossz viág egy idő után elpusztul... Nagyjából erről szól a valóság története. Mert egyébként tényleg mi értelme lenne annak, hoyg valaki "fent ül és pontoz"? Ha ezt elhiszed, de megkérdezed, hoyg miért, akkor ennek megválaszolására már nem árt megismerni a nagy képet is, ami a nagyon is reális dolgokról szóló könyvekben van leírva.