Lehetséges, hogy van valami olyan spirituális módszer, amivel el lehet érni a nagyon hosszú életet és egészséget?

Sok vallásban, köztük számos olyan vallásban, ami ma is népszerű, meghatározó szerepelnek rettenetesen idős emberek, olyan korokban is, amikor az átlag élettartam 45-50-nél nem volt több. Volt olyan kor, amikor nagyon ritka jelenség volt az őszülő ember is, a kor körülményei miatt. Ezek az életkorok változóak, van olyan, aki 100-150 felett élt, van olyan is, aki "csak" 75-80 évet élt (ez ma már nem olyan nagy szó, de ahogy említettem, az őskor határán, majd az ókorban, középkorban nagyon alacsony volt a várható élettartam).

Hogy kezdjem a legismertebbekkel: a judaizmusban, valamint a kereszténységben, iszlámban és az ezekre is épülő vallásokban (pl.: manicheizmus, bahá'í hit) rengeteg rettenetesen idős ember van. Kezdve az Ábrahám előtti alakokkal, folytatva az ősatyákkal, és ez még a történelem által bizonyosan szemlélhető időben is előfordult a szentiratok szerint. A kereszténységben szintén vannak misztikus alakok, atyák, szerzetesek, akik elég szép, "kis" életet lehúztak. Az iszlámban dettó szinte mindegyik irányzatban, de a szunnitában a szúfizmusnál szintén az öregemberek paradicsomával találkozhatunk. De a keleti vallásokban is megjelennek a rettenetesen idős emberek. Lao ce például úgy tűnt el a hegyekben, hogy már a Tao Te King, vagyis Az út és erény könyve papírra vetésekor is a korban alig-alig létező kornak örvendett. De ott van egy csomó buddha, meg bódhiszattva is, kezdve a Sákjamuni Buddhával. Zarathusztra is a korában alig, pontosabban nem létező 90-100 évet élt. Az ókori vallásokban is találkozhatunk ilyen alakokkal, Egyiptomban például a nagyon idős papokkal, varázslókkal, akik végül a sivatagba mentek magányosan. A különös, hogy ezekről a misztikus személyekről nem azt írják, hogy a végén már minden betegségtől, fájdalomtól szenvedő, nyögdécselő, egy helyben fekvő, szinte agyhalott emberek voltak, hanem szinte minden esetben azt, hogy a végén megunták ezen a Földön a létet, tudták, hogy mindent átadtak másoknak, amit akartak, mindent elértek már, és békével, szenvedés nélkül, szeretettel és boldogsággal a szívükben haltak meg úgy, mintha csak aludni feküdtek volna le. Van olyan, akiről még azt is lejegyezték, hogy még azt is mondta a lefekvés előtt, hogy "Eljött a idő".

Lehetséges, hogy van egy bizonyos spirituális, önismereti, lelki "recept" a hosszú, egészséges életre?