Látónál voltam, azt mondta kristálygyermekem van. Hogyan neveljem?

Attyaúristen! Indigógyerek, kristálygyerek? Menjetek már a fenébe!

Ezek a gyerekek autisták vagy viselkedési zavaraik, esetleg más betegségük van. A buta, hiszékeny, ráadásul ocsmányul önző szülők pedig beveszik ezt a küldetés-dumát ahelyett, hogy elfogadnák a gyereket, ahogy van, és megpróbálnának segíteni rajta. Könyörgöm, a XXI. században élünk, több dolgot lehetséges kezelni és gyógyítani, mint valaha, és egyre több az ilyen ezotériának csúfolt marhaság. És az a legborzasztóbb az egészben, hogy ez nem annak árt, aki hisz benne, hanem a gyereknek. Mi lesz abból, akit így nevelnek fel? Milyen gyereke lesz majd neki? Szerencsétlenek.

Ja igen, és az a trend is figyelemre méltó, hogy manapság milyen ütemben növekszik az ADHD-s (figyelemhiány, hiperaktivitás) gyerekek száma. Az ostoba, gyenge szülő, ahelyett, hogy nehézséggel, fáradsággal nem törődve nevelné a gyerekét, netán pszichológushoz vinné, inkább elbújik a trendi, jól hangzó hazugságok mögé. "Ez nem hiperaktivitás, csak nem fojtom el a gyerek kreativitását". "Azért nem beszél ötévesen, mert kristálygyerek."

Gyász.

Kedves kérdező!

Először is hadd tisztázzam mi is az az "indigó gyerek" meg "kristály gyerek".

A világ folyamatosan változik, azonban a jelenben egy nagy korszakváltozás közepén vagyunk. Ez nem csak 2012-ről szól, ez egy nagyon hosszú folyamat ami már jó pár évtizede zajlik, és mostanában van egy csúcspontja. Ehhez kapcsolódik sok az emberiségre ható változás, és többek közt az is, hogy egyre több olyan ember van, aki közelebb kapcsolatban van az Univerzummal mint az átlag ember, érzékenyebbek az igazságra, szeretetre, tudásra.

Viszont az egész emberiségben végigmegy ez a folyamat, így nem csak az újonnan születettekre vonatkozik, hanem sok már felnőtt ember is nagyot változik, nyitottabb lesz, egyre jobban fordul a spiritualitás felé.

Csak hogy van egy nagy probléma!

A z ember természete olyan, hogy hajlamos mindent lealacsonyítani, összemosni, félreértelmezni.

rengeteg olyan ember van aki beszél chakrákról, meditációról, reinkarnációról, mágiáról és hasonló témákról, és szíves örömest ad másnak tanácsot, és okít másokat - de mindeközben HALVÁNY LILA GŐZE sincs arról amiről azt hiszi, hogy rettentően ért hozzá.

Egyik kedvenc példám az, mikor a harmadik szem "kinyitásáról" hallok. Kezdjük ott, nem lehet "kinyitni", mert minden embernek eleve "nyitva" van. ha nem lenne, akkor halottak lennének.

Amikor ezek a felszínes, kontár emberek felfigyeltek arra hogy egyre gyakrabban látni olyan gyerekeket akik már gyerekkoruktól "spirituálisabbnak tűnnek" a társaiknál (akár igaz ez akár nem), akkor elnevezték őket "indigó gyerekeknek". Aztán ennek a következő fázisa a "kristálygyerek".

Más szóval, ezeket a fogalmakat olyan emberek alkották meg, akiknek nem sok fogalma van arról, mi is történik éppen világban.

Tehát először is el kell felejteni az indigó meg kristálygyerekeket. Ez nem így működik. Nincs ilyen gyerek meg olyan gyerek van, emberi lelkek vannak akik a spirituális fejlődés különféle fokozatain állnak. Mindig is születtek olyanok akik már gyerekként magasabb szinten vannak, a történelemből is ismerünk ilyeneket, például Gautama "Buddha" Szidharta, vagy Jézus.

Beleolvastam a valaki által linkelt cikkbe, és fogtam a fejem. Olyanokat mond, mint hogy az h a gyerek nem beszél a kristálygyerek jele... ez orbitális baromság: ha még mindig nem beszél mikor a kortársai az igen, az annak a jele, hogy valamilyen fejlődési rendellenessége van, például autista. (Az autizmus NEM betegség! NEM kell "gyógyítani"!!!)

Tehát mint mondtam, nevelni minden gyereket ugyanúgy kell: Türelemmel, szeretettel, törődéssel, és ami a legfontosabb: odafigyeléssel. vagyis, oda kell figyelni rá, és segíteni abban hogy önmaga legyen, legyen is az bármilyen. Ha nem beszél, vagy más szociális nehézségei vannak, akkor vannak erre a célra való fejlesztő foglalkozások. Az Autizmus Alapítványnál lehet diagnosztizáltatni is, és akkor tudnak ebben segíteni, illetve ha nem téved a diagnózis birtokában egyes fejlesztő foglalkozások államilag finanszírozottak.

Ezzel nem azt mondom, hogy nincsenek különleges gyerekek, mert vannak. Én is ilyen voltam. A szüleim viszont egyszerűen és normálisan neveltek, és ez így is van jól. Nem aggattak rám jelzőket, ha valami nem ment akkor nem azon ámuldoztak hogy jajj, de különleges az ő gyerekük, hanem segítettek.

Egyszerűen csak hagyni kell hogy önmaga legyen, ugyanúgy, ahogy azt MINDEN gyereknek hagyni kéne. ha pedig olyan "dolgai" vannak amiket nem értünk, akkor megpróbálni alkalmazkodni.

Nagyon fontos az is, hogy SOHA ne éreztessük a gyerekkel hogy ő más lenne mint a többiek. Ha valóban más, maga is rá fog jönni, de a szülő dolga az hogy segítsen neki annyira beilleszkedni, amennyire lehet - egészen addig, amíg ez a beilleszkedés nem járna a valódi természetének a megtagadásával. Ha sok dologban jó vagy tehetséges, adjunk lehetőséget hogy a tehetségét megélhesse, fejleszthesse, de nem szabad hogy azt gondolja, ő jobb vagy felsőbbrendű a társainál. ha így tesz, annak az lesz az eredménye hogy hamar kiutálják, és nem lesz egyetlen barátja sem. Mindenkinek megvannak a maga erényei és gyengeségei.

Ezt hiszem eleget mondtam, a lényegnek így is érthetőnek kéne lennie.

Üdvözlettel,

Ezalor, ha tetszik "indigó" vagy amit akarsz.

Hát, én egy olyan "látót" eleve nem tartanék hitelesnek aki nem arra válaszol amit kérdezünk.

Ezalor

Először is gratulálok a babához.

Másodszor és ez nagyon fontos ha megszületett minden nap pucold fényesre hogy ragyogjon...