Mi volt a legdurvább, legfélelmetesebb, legkülönlegesebb alvásparalízis- élményed?

Nekem is hasonló volt, a fickó árnyékát is láttam, viszont ez szerencsére álom és alvásparalízis érdekes elegye lehetett, már nem emlékszem, mindenesetre akkoriban volt alvásparalízisem és tolvaj is járt a házban, ezek hoztak össze egy érdekes rémálmot. Azt hiszem, ebből a "mászkál a tolvaj és nem tudok moccanni" rémálomból alvásparalízissel ébredtem vagy nem is álom volt, csak odaképzeltem? Mindenesetre nem járt ott senki, de én nem tudtam moccanni és átkozottul rosszul éreztem magam. Aztán lassan rájöttem, hogy nincs mitől félnem.

Szerencsére ez rövid időszak volt, azóta nincs alvásparalízisem.

Egyszer volt az, hogy a szobámban láttam egy nő alakját, teljesen sötét volt mint egy árnyék. Már akkor is volt egy olyan érzésem, hogyha nem ébredek fel akkor valami rossz fog történni. Aztán valahogy visszakerültem a sima álmomba, de miközben próbáltam magam felébreszteni, megint a szobámban voltam paralízisben és a nő akkor már az arcomba volt hajolva. Akkor keltem fel.

Egyebként volt még párszor ilyen, és mindig egy nőt láttam. Nem tudom hogy "ugyanaz" volt e, de nemrég történt egy furcsa dolog. A nagymamám elég öreg, és hát mondjuk ki már haldoklik szegény. Nemrég beszéltem vele, és csak úgy a semmiből megkérdezte, hogy ki az a nő mögöttem?

Nekem háromféle alvásparalízisem volt, legalábbis amire emlékszem.

Az egyik esetben madárcsicsergést hallottam csukott ablaknál. A másik esetben pedig értelmetlen suttogást hallottam közvetlenül a fülem mellől. Ez a kettő egymás után több napon keresztül is megismétlődött.

A harmadik volt a legfélelmetesebb, azt éreztem, hogy valaki van a szobában, levegőt alig bírtam venni, de mást egyáltalán nem éreztem, megmozdulni se tudtam, majd fokozatosan egyre intenzívebben hallottam hörgést, harangzúgást, dobolást, (lánc) csörömpölést, valaminek a bugyogását is hallottam. A szobaajtó csukva volt, de időnként valami sárgás-vöröses fény bevilágított az üvegen keresztül, és ilyenkor láttam, hogy valaki mozog az ajtón kívül, majd oda is hajolt az ajtóhoz. Aztán amikor az elviselhetetlen hangzavar abbamaradt, sötétvörös fény világította be az egész szobát. Nyomasztó nagy csend lett, és ekkora hallottam a legtisztábban, hogy valaki a szobámban van, de nem tudtam megmozdulni, hogy rendesen körülnézzek. Becsuktam a szememet, és hunyorítani próbáltam, hátha felébredek, de amikor kinyitottam a szememet, ott ült a mellkasomon az a valami - amit azóta már rég lerajzoltam volna, ha lenne hozzá egy kis tehetségem -, elkezdett fojtogatni, én pedig egyre kevésbé kaptam levegőt, és csukódtak le a szemeim, könnyeztem is tőle.

Majd arra ébredtem fel, hogy csurom víz vagyok, tiszta könny a szemem és éppen pisáltam be. Utána lévő nap egyáltalán nem is mertem elaludni, inkább ittam egy csomó kávét meg energiaitalt. Azóta szerencsére nem volt semmi hasonló, de még most is borsódzik a hátam ha annak a valaminek az arcára gondolok, de most már legalább van elképzelésem, hogyan is nézhet ki az ördög és a pokol, ha létezik.

Párszor volt életemben,mindig ugyanúgy történt.Az oldalamon fekszem,hirtelen érzem hogy van valami igazán rossz,gonosz lény mögöttem,ami elkezdi végig tapogatni,simítani az oldalamat,és nem tudok megmozdulni.

Látni nem szoktam szerencsére,de így is nagyon félelmetes.