Az öngyilkosok a pokolra kerülnek?

Ha a Pokol nem állapot, hanem hely, akkor sem biztos, hiszen ott a Purgatórium is.

Ami viszont biztos:

az öngyilkosok

- vagy koporsóba,

- vagy pedig urnába kerülnek.

Az utóbbiba tűzön át vezet az út, de akkor már az illető nem szenved.

"a 2000 éves értékeket próbáld kicsit átkonvertálni a mai valóságba..."

Az igazi értékek nem évülnek el.

"Én gazdagnak tekintem saját magamat. Ezért cserébe viszont egyetlen perc nyugalmam sincsen, a felelősség pedig mint a giotin, a nap 24 órájában a nyakamon van. ... Túlórázok amíg mindenki elégedettsége meg nem követeli, minden munkám az én szememben megfelelő, másokéban kiváló. A gyerekeim nem látom, szinte csak vasárnap."

Ha szerinted fontosabb a gazdagság, mint hogy nyugalomban élhess és nap mint nap a gyerekeiddel lehess, ne csak annyit, mint egy vasárnapi apuka, akkor jól csinálod.

"Az ő életük viszont nem nulláról fog kezdődni, mint az enyém."

Neked nem voltak szüleid? Mert nekik gyakorlatilag alig van apjuk... Ha neked volt, és hétköznap is veled volt, nem csak vasárnap, akkor a te gyerekeid élete ilyen szempontból nem nulláról, hanem mínuszból indul...

"A csöves meg aki kéreget pár forintot mert éhes, és kap egy 650 ft-os szendvicset és földhöz b@ssza, mert nem váltható be tudatmódosító szerekre, azé a mennyország..."

A mennyország mindenkié, aki igent mond rá. Mint ahogy a gyerekeivel töltött idő is mindenkié, aki arra mond igent - és nem a túlórázásra, amivel pénz majd adhat nekik, de amivel az apjukat viszont cserébe elveszi tőlük...

Kedves 6-os!

Szeretnék választ kapni a gondolataimban megfogalmazódott pár kérdésre. Feltűnt, hogy sokak szerint kizárólag fekete vagy fehér lehet valami. Ahogy Obi-Van mondta egykori tanítványának: Csak egy Sith beszél végletekben.

- Hol a határ a "szegénység" és a gazdagság között? Kb hány forint választja el? Ami a gondom: ha valaki nem szegény, akkor máris gazdag? Aki nem gazdag, az szegény? És csak ez a kettő létezik?

- Minden "gazdag" egy utálatos, rosszindulatú, aljas egyén, aki nem érdemli meg hogy embernek nevezd?

Viszont minden "szegény" (vagyis nem gazdag) már jólnevelt, illemtudó, csupa erény, aki csúnyán beszélni sem tudna soha senkivel?

- Van egy minimum életszínvonal amihez kellenek minimum kiadások. A lakhatásra is pénz kell, öltözködésre, élelmiszerre, orvosra, munkábajárásra, a gyerekekre is, akiknek nem mondhatjuk, hogy bocsi én jó ember vagyok, edd meg a "sapkádat". Nekem csak egy gyerekem van, de ha évek kemény munkájával összehozok egy magasabb életszínvonalú életet ahol már nem kell állandóan nélkülöznie, akkor már átváltozok valami gonosz akármivé?

Otthon is rengeteget melózok saját kezűleg, a spórolás miatt. De ha minden kis melóra inkább ilyen-olyan szerelőt hívnék, akkor egyre jobb ember lennék, csak mert kevesebb jutna nekünk?

- Régóta jutnak eszembe újfajta ötletek (azt nem mondom, hogy feltaláló vagyok) amiket sikerült is megvalósítani, de a többsége a jövőben készül el talán. Ezek olyan ötletek amik rengeteg problémára jelentenek megoldást, főleg olyan embereknek akik arra rászorulnak. Ezeket akkor hagynom kéne? Vagy ne kérjek értük pénzt és ne tudjak belőle megélni? Vagyis csináljak valami mást, de ami másokon segítene az meg ússzon el a semmibe? Ne is segítsünk másokon foglalkozás-szerűen mert akkor azonnal gonosz emberek leszünk?

A saját meglátásom a következő:

A pénz egy társadalomban csak akkor hasznos ha forog. Amennyit az egyes emberek kiadnak, az máshonnan vissza is kerül. Azok a multimilliomosok, milliárdosok, akik a felhalmozott tőkéből már nem élnek jobban mert a töredékéből is királyként élhet az egész családjuk, na ők konkrétan elkülönítik azt a pénzt a társadalomtól, így nem tud forogni a gazdaságban. Nekem szinte teljesen elfogy a pénzem minden hónap végén, pedig nagyon vigyázok rá, nyaralni sem voltam évek óta, moziba, étterembe nem járunk, stb... Egyáltalán nem mondhatom magam gazdagnak. Viszont szegénynek sem. Mert tudok tartani egy átlagos szintet. A szegénység szerintem az, amikor már annyira kevés a pénz és annyira kilátástalan a helyzet, hogy önerőből nem lehet csak úgy feljebb jutni, a megélhetés pedig a létminimum alá süllyedt. De abból ha lehet nem kérek. Inkább megyek melózni, de akkor minden nap úgy megyek haza, hogy tudom, hogy van jövőnk. És minden nap együtt lehetünk. És továbbra is teszek érte, hogy később még jobb legyen ami eddig nem volt az. Akkor is ha ezzel egy nap majd gazdag leszek, de akkor is ha nem.

" Születése előtt Ő választotta ezt az életet és mégis elmenekült előle "

A nagy ló...rt, azt választotta, elborult hívők hangoztatnak ilyen f..ságokat.

Hát én roh...tul nem választottam, sőt, senki nem választott, az anyám is csak a világra pottyantott aztán eldobott.

Senki, senki nem kérdezte meg, akarok-e én megszületni és élni, én meg sajnos nem dönthettem el.

Most viszont meg akarok halni és ehhez már az ég világon senkinek semmi köze nincs, ha sikerül, ugyanúgy nem fogok tudni magamról semmit, mint mielőtt megszülettem.

A pokol nem ott lent van, meg halálunk után, hanem itt, ezen a kib..tt világon, életünkben!!!!

Drága #23. Te sok mindent nem értesz meg se az általam leírtakból, se magából az életből. Valószínűleg se gyerekeid nincsenek, de még csak nem is élsz önálló életet.

Rengeteget dolgozok, ami gazdaságilag jövedelmező. Pedig mennyivel jobb lenne otthon nyomni a world of tanksot, miközben a gyerek az óvodában van. Aztán majd lesz valahogy, maximum nem megy kirándulásokra, nem lesz normális ruhája, nem megy el sportolni, ha szeretne, viszont én minden nap ott vagyok mikor az anyja hazahozza, joystickkal, vagy sörrel a kezemben, és mindenki boldog.

Egy APA azért van, hogy a családját a lehető legjobb körülmények között tartsa, hogy tartalékot képezzen nekik a jövőre, és hogy biztonságban megóvja őket bármi veszélytől, minden körülmények között..a gyerekeim imádnak, és én még jobban őket. Belőled viszont ha be bizonyosul, hogy termékeny vagy, akkor egy igen modern, a divatoknak megfelelő trendi apuka leszel. Az igazi életképtelen, akinek mindig jó a frizurája, havi 140 ezerért királynak érzi magát egy telefonos diszpécserként, vagy teszkós árufeltöltőként mert "hatalom" van a kezében. De cserébe csak 8 órázik, és boldogan ihatja a jól megérdemelt sörét, vagy nézheti a híreket, esetleg a fontosabbnál fontosabb meccseket a tévében, amíg anya leköti a gyereket. Csak a leendő gyerekeidet sajnálom, te úgy sem fogod felfogni miről van szó, amikor egyszer a szemedre olvassák, hogy másnak az apja tett is valamit az ő gyereke jövőéért.

#24. Te legalább érted és átérzed, miről van szó.

Én úgy gondolom, hogy meg kell tudni húzni a határt, hogy hol ért véget a gyerekkorunk, és honnan tartozunk felelősséggel másokért. Nem kényelmesen élni, lustulni kell, hanem jövőt teremteni. A gyerekeinkét, nem a sajátunkét, mert ezt igen sokan nem tudják felfogni. Ezért tartunk itt. A sok önző, buta ember miatt.

Aki pedig nem képes fenntartani egy bizonyos harmóniát a saját maga életének fenntartása és a következő generáció életének elindításában sem, az szintén nem érett meg arra, hogy szülő legyen.

Sajnos sok a selejt.

"Csak a leendő gyerekeidet sajnálom, te úgy sem fogod felfogni miről van szó, amikor egyszer a szemedre olvassák, hogy másnak az apja tett is valamit az ő gyereke jövőéért."

Akiknek te az apjuk vagy, azok már most is sajnálatra méltóak amiatt, hogy a saját édesapjuk csinál belőlük vasárnapi gyerekeket... (Azokat nem kell félteni, akiknek én leszek az apjuk, ugyanis nő vagyok. ;-) )

"Nem kényelmesen élni, lustulni kell, hanem jövőt teremteni. A gyerekeinkét, nem a sajátunkét, mert ezt igen sokan nem tudják felfogni."

Mindenki jobban járna - elsősorban a gyerekeid - ha nem a jövőjüket építenéd (azt majd felépítik ők maguknak, olyanra, amilyenre ők szeretnék), hanem a jelenjükben lennél velük, mert most van szükségük apára, nem akkor lesz, amikor majd nyugdíjba mész (ha megéred, mert ha így hajszolod magadat...). Nem azt mondom, hogy ne mutass nekik példát abban, hogy hogyan kell becsületesen dolgozni, de te magad írod, hogy jóformán csak hétvégén látod őket. Ez sehogy se normális. Két szülőre van szükségük. Napi szinten.

"Ezért tartunk itt. A sok önző, buta ember miatt."

Meg a sok munkamániás miatt, a sok maximalista miatt, aki aztán a gyerekéből is azt nevel akaratlanul is, mert a gyerek ezt a példát látva nő fel, közben egyre többükön anorexia meg bulimia formájában jelennek meg az elviselhetetlen szülői elvárások, stb.

A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve...

Az öngyilkos meg tudja bánni. Az öcsém öngyilkos lett, bevett egy csomó gyógyszert, lefeküdt a nagymamám sírjára, aztán továbbment a kiserdőbe, ott is megtalálták az első helyet, ahol lefeküdt, ott volt hányásnyom is, végül ahol rátaláltak, azt mutatta, hogy hazafelé vette az irányt, de már késő volt.

Másrészt a paráznák pokolra jutnak? Jézus megkövezte a házasságtörő asszonyt? Isten kegyelmesebb, mint gondolnánk.

Drága #29,

Ne haragudj, ha leapáztalak volna véletlenül. A szülő lett volna a helyes megfogalmazás, de már késő is volt, fáradt is voltam, így a figyelmem sem volt már száz százalékos.

Viszont ha a megfigyelőképességed ilyen kifinomult, vélhetőleg azt is észrevételezted, hogy nem Tisztelt#23, Kedves#23, vagy Dear#23 volt a megszólításod ;)

Abban van ugyan sok igazság, hogy a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve.

Azzal is tisztában vagyok, hogy a gyerekek 5-6 éves korukig nagyjából jól tolerálják, illetve hamar elfelejtik ezen éveik emlékeit. Viszont, ha addig képes vagyok kialakítani egy olyan egzisztenciát, hogy utána több idővel rendelkezhessek, azt ezerszer jobban fogják értékelni, mint ha apa legürizi a maga kis 8 (10) óráját, majd mivel a faxa tele van már mindennel, elmegy a kollégákkal/haverokkal levezetni a feszültséget egy vendéglátó ipari egységbe, majd kissé módosult tudatállapotban hazaér, de legalább zsebpénzt már nem fog tudni adni, az okostelefont meg egyébként is felejtsd már el drága kislányom, 1980-ban még vezetékes is alig volt, mégis életben maradtunk!!! Iphone 72? 100ezer forint? Normális vagy??? Az osztálytársaid szülei mind kulák szemetek!!! Én veled voltam éjjel-nappal! Milyen új ruha??? Hogy hová akarsz menni? Tudod te, hogy mennyi volt a villanyszámla??? HÁLÁTLAN KÖLÖK!!!

Drága#23. Tudod hány ilyen színvonalú beszélgetés, és összetört gyereklélek van ebben a világban?

Nagyon sok embert látok, nagyon sok embert megfigyelek, mert érdekel az emberek működése, és magamat arrafelé igyekszem korrigálni, amerre a helyes utat látom.

A helyes út pedig a munka és az őszinte áldozat, ami meghozza majd a gyümölcsét. Ha azonnal akarsz élvezni mindent, akkor azok forrása hamar kiapad. Ha viszont kitartóan gyűjtöd és beosztod a lehetőségeidet, akkor azok sose fogynak el, és másokkal is megoszthatod őket.

Nem csak a pénzről van szó, az ésszerűségről is. Otthon is dolgoznod kell, hacsak nem akarod hogy a fejedre szakadjon 20 év múlva a ház, hacsak nem akarod összekuporgatni addig még 2 ház árát amit elkérnek majd a renoválásért.

Persze lehet 8 órában ölelgetni a gyereket, aztán ha majd azért nem lesznek barátai, barátnői, párkapcsolata, mert szégyelli elhívni őket oda ahol lakik, akkor ismét elő lehet húzni a "de bezzeg én mindig veled voltam" kártyát.

Végül pedig bármennyire is az ellenkezőjét gondolod, ez egy meglehetősen nehéz döntés mind érzelmi, mind pedig egyéni kényelmi szempontból. Sokkal jobban élvezném, ha itthon lehetnék velük, illetve néha kicsit kikapcsolódhatnék, de talán ezt nevezik áldozatnak, aminek a lényegét sokan nem értik és még kevesebben hozzák meg. Viszont célja és értelme van, ami egyszer majd beteljesül.

Egyébként imádom a kis tündérkéimet. Csak azért csinálok mindent, hogy nekik a legjobb lehessen akkor, amikor majd kell. Mindemellett ha már kicsit idősebbek lesznek(a 3,5 és a 1,5 év talán kissé korai), meg fogják tanulni, hogy a pénz nem csak apából meg anyából jön automatikusan, hanem az a munka eredménye. Mert nem plázapics@kat akarok nevelni. Nem azért, hogy munkamániások legyenek, hanem azért, hogy ha egyszer önálló életet kezdhetnek, akkor ne nézzék le azt, akinek a szülei nem teremtették meg a gyerekeiknek a megfelelő életkörülményeket azért, mert nem voltak elég erősek/okosak/kitartóak/akaratosak/motiváltak, hanem meg tudják érteni azt, hogy minden forintért küzdeni kell.