Mi az élet értelme?

Mi az élet értelme? Jó a kérdés, és ilyen kérdést csak az képes feltenni, aki a biológiai létezést meghaladó élete is van.

Az élet értelme röviden:

Megtanulni helyesen szeretni, és másokat pedig erre tanítani.

A boldogság, az a fajta örök boldogság, amely soha el nem múlik, és nem kell annak elvesztésétől sem félni. Minden másfajta "boldogság", csak bódultság.

Hosszabban kibontva:

"

Mi az életem értelme? Miért élek?

Leányom!

Az ember alatti világ élete egyszerűen csak van, s nem ébred fel egyetlen növényben, egyetlen állatban sem az, hogy miért van. Csak a boldogságra született ember teszi fel e kérdést magának, és joggal!

Van egy olyan birodalom, amelynek valósága nélkül értelmetlen az önmagára reflektálni tudó létező léte! Ez a birodalom nem a tér és idő dimenzió keretei közé ékelődött létezés, bár létezése itt is észlelhető. A tér és idő képtelenek e birodalmat le- és behatárolni.

Vagy szóba állsz e birodalom létezésével, és akkor tudok segíteni neked, vagy nem állsz szóba, és akkor elmegyünk egymás mellett.

Minden, ami él, magában hordoz valami időtlent, tehát örök létet. A kis virág ugyanaz a virág a virágnak nagy korában is, mint kis korában volt. A kis macska ugyanaz a macska nagy korában is, mint kis korában volt, pedig már semmi nincs a nagyban abból az anyagi részből, ami volt a kis macskában. A Teremtő mindenben jelen van létbentartó módon.

A tér és idő dimenzióban az ember alatti világ faj- és önfenntartási ösztöne produkálja magát addig, amíg létezik. Ennek az ösztön-párnak felbomlása után értelmetlenné válik a léte tovább. Ezért, mint növényi, állati lét, elpusztul.

Az emberben Isten nemcsak létbentartó módon van jelen, hanem boldogító módon is! A boldogság viszont csak akkor mondható minden igényt kielégítő valóságnak, ha soha nem kell elmúlnia. Ez pedig a földön képtelenség. Ezért csak az az ember kaphat értelmes feleletet e kérdésre: miért élek?, aki elfogadja a tér és idő feletti birodalom létezését, és ennek tudatában formálja jelenét. Ti mindannyian onnan jöttetek, és akarva, akaratlan, oda vágytok vissza!

A földi élet értelméről csak az beszélhet okosan, akit éltet a remény, hogy a soha meg nem szüntethető boldogság utáni vágya a mulandó életben csak törekvésben értelmes. Tehát úgy, mint aki úton van! A CÉL annak a birodalomnak megjelenülését elérni, színről színre látni, amelyről az előbb beszéltem, tehát amely nem rögzíthető tér és idő határai közé, bár itt is jelen van, ezt is átjárja.

Leányom! Számomra, Jézus számára, nagyon fontos a te földi életed. Ezt azzal mutatom ki, hogy nem úgy szeretlek téged, mint mindenkit, hanem úgy, mint senkit a világon! Ezért van belőled csak EGY!

Megáldalak az ÉLŐ HIT LELKÉVEL!"

Jézus; A HANG - könyv 2304

Az élet önmagában csak van.

Pl nekünk embereknek semmi értelme létezni a természetet inkább csak pusztítjuk, nem igazán vagyunk része körforgásnak.

Nálunk embereknél kialakult a tudat, létezésünkkel tisztában vagyunk.

Az más kérdés ki mit/kit talál élete értelmének s mit szeretne.

Szeretek megfigyelni embereket és néha szúró próba szerűen meg meg kérdezek 1-1 embert: Önt mi élteti az életben?

Érdekes, hogy sokan elgondolkodnak, de vannak akik valamelyik hozzátartozójukat mondják pl "gyermekem" "párom" "családom boldogsága"

:)

Pl számomra: párom, munkáim/alkotásaim, lelki béke fentartása, kisebb célok elérése (azokból tevődik össze a nagy cél).

Ettől fügetlenül szoktam olyan kérdéseken agyalni, ami másokban nem igazán jönnek fel.

INTP-T személyiségemből kifolyólag.

Neked?

Tehát eddig kb. ezek a magyarázatok jöttek össze: hogy boldogok legyünk, hogy szeressük istent, a gyerekeinket stb. boldoggá tegyük...

Na de ha nincs élet, akkor mindennek nincs jelentősége. Tehát inkább csak arról van szó, hogy ha már úgy alakult, hogy ebbe a sárgolyóra pottyantott a gólya vagy akármi, akkor már legyünk boldogok, szeressük Istent, a gyerekeket, de ez nem az ok, amiért van az ember, hanem ha már van, akkor már legyen valami...

Bár lehet, hogy én értelmeztem rosszul a kérdést.