Minek élünk most ha egyszer úgyis meghalunk és semmibe veszünk?

Én azt gondolom, ma már kellő bizonyíték áll a rendelkezésre, ami megfelelően alátámasztja, hogy a lélek és a test létezése egymástól független dolog. (Dokumentált halál közeli élmények, szellemi tevékenységek észlelése, reinkarnációs emlékek, stb.) Csak az a különbség emberek között, hogy van aki hajlandó észrevenni őket, s van aki nem. Ha az a kérdésed, hogy vajon van-e túlvilág, van-e élet a halál után (és a leszületés előtt), én nem hiszem, hanem tudom, hogy igen, mert olyan megtapasztalásokon vagyok túl, melyek számomra nem hagynak kételyt, valamint az egyébként is felelhető bizonyítékokat is hajlandó voltam észrevenni. Ám tiszteletben tartom mások véleményét is, ezt igazándiból mindenkinek magának kell eldönteni és érezni, hogy hogyan áll a fizikai világon túli dolgokhoz.

Írod, hogy mi van ha még sincs valami a halál után? Mint írtam, mindenkinek szíve joga valamelyik oldalra állni ebben a véleményben. Én tudom, hogy van, de nem várhatom el és nem is várom el mástól, hogy így vélekedjen - ezt mindenki maga dönti el. De biztatnálak, hogy mélyedj el jobban a "témában" és ha van szemed rá, rá fogsz jönni, hogy valami nem stimmel a hagyományos felfogással. És ha csak hiszel benne, is többet ér, mintha abban hinnél, hogy ennyi csak az élet. Ha viszont hiszel benne eléggé, akkor kevésbé fog olyan kérdés mardosni, melyet feltettél.

"Minek élünk most ha egyszer úgyis meghalunk"

Hát éppen ezért!

Hogyan halhatnánk meg, ha nem is élve születtünk?

Ha nem élnél, hogyan tehetnéd most fel kérdésed?