Az létezhet, hogy lélektársak kapcsolatában csak az egyik fél érzi különlegesnek a kapcsolatot?

És a mesék pont a valóság alapján keletkeznek.

Az emberek felveszik a rezonanciáját akivel kapcsolatba kerültek.

Örök életre.

Ez sokkal mesésebb igazság.

Egy nagy tengeri hídnak is van önrezgése.

Ezt tudományosan is bebizonyították.

Ugyan így két, vagy több ember közt is működik.

A kérdés inkább az, hogy ez a rezonancia romboló, vagy építö.

"Az emberek felveszik a rezonanciáját akivel kapcsolatba kerültek."

Aki tehát már másod-harmadjára-többedjére reinkarnálódott, az az addig találkozottak összes rezonanciáján rezeg? Akkor az ember lelke már kész káosz, túltesz a fehérzajon.

.

Kérdésedhez: szememben nem társ az, aki nem ismeri fel társát! - még ha lélekről is lett légyen szó!

A lélektárs csak egy újabb gagyi kifejezés, mint a nagy ő és az igazi.

Egyszerűen szerelem a neve.

És igen, lehet teljesen egyoldalú, és felemás is. Vagyis együtt vagytok, de a másik kevésbé érzi a "nagy szerelmet". Ilyenkor nagyon is jellemző a kivetítés, tehát azt feltételezi a szerelmesebb fél, hogy a másik ugyanazt érzi, amit ő. A saját érzelmeit kiterjeszti a másikra.

Nem reinkarnációról van szó.

Amikor a másik félnek már ismerjük a rezonanciáját, akkor is érezzuk, ha nincs a közelünkben. Mert felvetük és, ... ezt elég nem egyszerű szavakkal leírni.

Mindenkinek más az önrezgése. Az alap önrezgés ami nem változik.

Ezt sokan nem értik, azt hiszik csak fantázia.

Nem az.