Halottatok arról hogy mikor alszunk és álmodunk, akkor is kiszáll a lelkünk a testből?

És ha hirtelen valaki felébreszt akkor mit csinál a kiszállt lelked ? ott áll fölötted vigyázba és gyorsan visszaszáll, pff, baromság.

#4 A lelked nem anyag igy nem lehet része ennek a 3. dimenziós világnak melyben a tested él. Ergó nem lehet a testedben. Magyarul nem is képes onnan kiszállni. Maximum azt el tudom képzelni hogy álmodban a lelked felvesz egy másik szemszöget. És nyilván ha felébredsz akkor már újra a testeden keresztül szemléli a világot. Én ezt úgy képzelem, mintha egy webkamerán keresztül megfigyelek valamilyen helyet, onnan át tudok kapcsolni másik webkamera képre. Persze az életben nem akármelyikre leheteséges.

A gondolatainkat és a tudatunkat nem a fizikai testünk (az agyunk) hozza létre, csupán "futtatja" azt - ez ma már tudományosan bizonyított tény. S ebből következik, hogy akkor az álmainkat sem. Tehát álmainkban egyértelműen nem a testünkben vagyunk. A szellemvilág egy bizonyos síkján tartózkodunk ekkor, de természetesen nem ott, ahol halálunk után. A lelkünk ilyenkor az úgynevezett ezüstszállal kapcsolódik a testünkhöz, hogy ébredéskor visszatérhessünk, s mely csak a halál pillanatában szakad el. Álmainkban eme asztrális síkon a saját fantáziánkkal teremtjük meg a magunk ottani valóságát. Ez a valóság a lelkünk mindenkori állapotának a képei. A félelmeink, az óhajaink, a kívánt és a fel nem dolgozott érzéseink törnek ilyenkor felszínre - sokszor szimbolikus formában. Ebben a tudatállapotban, mivel nem vagyunk a fizikai agyunk fogságában, szélesebb tudatossággal rendelkezünk, így fordulhat elő, hogy az álmainkban sokszor meglátjuk a jövőt, vagy már eltávozott szeretteinkkel találkozunk, stb.

#13. Ha ébren vagy, ne álmodozzál! A test a léleknek az a része, amit érzékszerveinkkel érzékelni tudunk. Innentől minden okoskodás baromság!

Hülyeség dömping...

Igen, hülyeség dömpingnek gondoltam én is egész életemben. Aztán mégis úgy alakult, egy élmény hatására, hogy tudni akartam, "mi zajlik a háttérben". Racionális emberként túlnyomórészt a tudomány szemszögéből vizsgáltam, kutattam a spiritualitás világát, illetve igyekeztem saját tapasztalásra is hagyatkozni. Aztán rá kellett jönnöm, hogy előbb gondolkodnom kell, tehát megismerni és megérteni a világnak ezt a nem látható részét, mielőtt valakit kinevetnék ebbéli nézetei miatt.

Kezdetnek jó, ha eljut az ember addig, hogy amikor nem vizsgálok meg behatóbban egy véleményt, de minősítem, bármilyen jelzővel illetem, akkor nem az ő véleményét minősítem, hanem azt a képzetet, amit a véleményéről alkottam. Erre mondta a buddha amikor leköpte egy idegen, hogy nem engem köpött le, hanem a saját elméjét, ezért pedig nem haragudhatok...

Kedves Barátom, és kedves Mindannyiótok! Örömmel nézem és méltányolom a kíváncsiskodásokat. Engedjétek meg, hogy egy javaslattal élhessek a most felmerült kérdés tisztázása kapcsán. Ez egy hasznos ajánlat, ám nem fantazmagória. Tehát; keressetek rá "A lélek működése ...-és szerkezete" című interneten megjelent anyagra. Úgy gondolom, hogy jóval többet lehet ebből megtudni, mint amennyit a konkrét kérdés tartalmaz.(Jó magam egy ideig azt képzeltem, hogy az álmaink egy másik (anti dimenziós) tér-időben zajlanak épp úgy, ahogy létezik anyag/antianyag. Dehát??!

Kedves #19! Rákerestem a neten az általad emlitett írásra. Elovastam. Semmiféle tudományosan alátámasztott tényt nem olvastam benne. Pl. Ki mikor hogyan mérte meg a lélek tömegét, térfogatát? Még ha létezne is egy az írás által említett részecske, akkor is honnan tudnánk hogy az a lélek, nem pedig valami kapocs a lélekhez, ami nem itt van a fizikai 3 dimenziós térben.