Furcsa érzések zenével kapcsolatban. Mi a franc lehet ez?

hát nekem mivel a zene az egyik legnagyobb éltető energiám amióta az eszemet tudom (és megjegyzem az Arctic Monkeys az egyik kedvenc zenekarom sok-sok éve :)), én szinte minden zenét megélek (nem csak hallgatok), és a legtöbbhöz amit szeretek, érzelmi kötődésem van, és erős hatása van rám. Nekem is vannak számok, amiket ha hallgatok, elönt egy olyan érzés, hogy boldogságomban átölelném az egész világot, és az utcán hallgatva se birom ki, hogy ne járjak el rá 1-2 tánclépést :) De olyan is van, amit ha meghallok egyből könnyek szöknek a szemembe, minden különösebb ok nélkül. Ilyen a zene :) Bob Marley mondta: " a reggaet nem érteni kell, hanem érezni!". Szerintem ez minden zenére igaz

Ilyen nekem is van, csak annyira illékony ez az érzés, hogy próbálom megragadni, és máris tovatűnt. Ha újrahallgatom a dalt, hogy szándékosan felidézzem, akkor pedig nem sikerül, csak spontán.

Ezt hívják jó zenének, ami érzelmet vált ki az emberből, ami képes a hangulatod befolyásolni, vagy éppen elgondolkodtat, esetleg elvisz egy olyan tudatállapotba, ahol kikapcsolhatsz, és elfelejtesz minden rosszat, ami veled történt, és csak élvezed a zenét. :)