A múlt és a jövő létezik most?

Röviden: Igen.

Nem feltétlenül idekapcoslódik, lehet majd egyszer kiírok hozzá egy külön kérdést, aztán majd lehet lehülyézni meg vitázni...

Engem inkább az szokott érdekelni, hogy a jövőnkre miért nem emlékszünk.

"Amikor a csillagokat nézzük, a múltat látjuk- a jelenben. Amikor a Napra nézünk, akkor a 6 perccel ezelőtti állapotát látjuk. Ez elég érdekes."

Ha eléggé felgyorsulnál, hidd el hogy nem a múltba érkeznél.

pl. azt állítod, hogy ha ceterisz paribusz felrobbanna a nap, akkor még x percig látnánk. Ennek oka kizárólag a távolság. Tehát ha felgyorsulnál és a felrobbant naphoz ugranál (mielőtt letelne a 6 perc), ott már nem volna a nap. A nap akkor eltűnt örökre, amikor felrobbant. Mindegy, hogy te látod-e még vagy sem.

Hiába lőnnél oda fénysebességgel egy napmentő kapszullát, már nem volna ott a nap. Amit látsz belőle csak emlék. Tehát a múlt részleteibe, max emlékként lehet visszanézni. Ha úgy látod, hogy a nem létező nap még létezik, akkor a létező sugarait látod, a fényt ami régen elindult belőle és létezik. De a nap már nem létezik.

#12-es vagyok ismét:

A válaszok nem tűnnek eléggé jónak és meggyőzőnek, ezért 3-adszor is nekirugaszkodnék a megfogalmazásnak, mert úgy látom, csak ezen múlik, mit értünk a kérdés alatt:

Amit mindenki kifelejtett: az oksági-elv vagy determináció elve: mindennek volt (Van?) előzménye és lesz következménye, ami már sok esetben bizonyos, mert előre is látható.

A Jövőnek is van előzménye (Múlt) és a Múltnak pedig következménye (Jövő). Ezek a Jelenpontban (ami kiterjedés nélküli, megfoghatatlan és mégis örök) érintkeznek állandóan egymással. Nem csupán érintkeznek (statikusan), hanem folytonos átmenetben (mozgásban) vannak. Ebben rejlik a csavar, hogy egyidejűleg létezhet Múlt-Jelen-Jövő.

A Jövő akként létezik, hogy, hogy meg van határozódva előre – jóval megvalósulása előtt – a Múlt által. Élő példa: csírájában létezik a Jövő, éppen úgy, mint magban vagy tojásban a leendő kész élőlény, vagy rügyben a valamikor kibontakozó hajtás. Ezek még nem létező, ámde mégis előre tudható dolgok. Honnan s miképpen tudhatók? Azáltal, hogy ismétlődnek, sokszorosan ismétlődtek már a múltban is. Az élők generációi sokszoros ismétlődések, de az élettelen (nem biológiai) valóságban is felfedezhetők ilyenek: napszakok, évszakok váltakozásai, bolygók forgási és keringési ciklusai, a víz körforgása stb. A patak hordta kavics (mely a múltban biztosan nagyobb volt) jövője a további kisebbedés vagy aprózódás kopás által, ez is előre látható.

A Múltban benne van a Jövő (determinációképpen), a Jövőben pedig már ott rejtőzik a megvalósulásra váró, leendő Múlt, vagyis annak reinkarnációja (ismétlődése, újjászületési lehetősége). A Valóság-Világ nagyobbrészt csupa ismétlődő (reciklikus) eseményekből, időben és térben sokszorozódó (sokaságokat alkotó) tényezőkből áll. Mint pl. a homokszemek és fodrok, buckák a sivatagban, fák az erdőben, vízcseppek összessége a patakban, tengerben.

A Múlt előzmény, a Jövő következmény, tehát meg van határozódva a Múlt által, illetve eleve már benne van a Múltban is.

Az oksági-elvet figyelembe véve: hogyan következik egymásra Múlt, Jelen és Jövő, látszólag? Így:

Múlt -> Jelen -> Jövő. Igen ám, de az idő iránya milyen? Éppen fordított: Múlt <- Jelen <- Jövő, azaz a Jövő tart a Múlt felé. Elmúlásról beszélünk és ez az ábra éppen ezt fejezi ki. Mi múlik el? Ami még nem volt, de lesz, és éppen Most van. Ebben van az egyidejűség (együtt-egyszerre létezés) kulcsa, a Jelennel, mint átmenettel a középpontban.

Vagy pedig miért számítható ki előre sok minden? A determinációs (és ismétlődési-sokszorozódási) elv miatt.

Előző voltam.