Lehetséges a fejlődés trauma nélkül?

"Ahol csupa szelídség, béke, elfogadás, megbocsátás van? "

ez Jézus tanításainak a félreértése. Azért van a gyónás, ima és más lelki gyakorlatok mert ez nem teljesen igaz

Milyen fejlődésre gondolsz?

Arra vagy kíváncsi, hogy egy ember aki szelídségben, békében, elfogadásban él az... hová is kéne, hogy fejlődjön?

Békésből agresszívvá vagy mire gondolsz?

Véleményem szerint tapasztalat nélkül nincs fejlődés. Ha Te egy békés közösség tagja vagy és nem ismersz semmi rosszat akkor hová kéne fejlődnöd?

Ha meg egy romlott közösség tagja vagy az már az egyéniségedtől függ, hogy milyen ember válik belőled. Nyilván a környezet befolyásolja az embert és az dönti el milyenné alakulsz Te magad is, hogy mentálisan mennyire vagy erős!

Ez nyugodtan mehetett volna tudomány kérdésbe:)

Mindenkinek az fejlődik amit használ. Ezosoknak/vallásosaknak a fantáziájuk.

Aki sokat olvas annak a memóriája.

Aki sokat gondolkozik számára ismeretlen dolgokon hogy megértse annak az intelligenciája fog nőni.

Az élet ilyen szinten korrekt mindenki amibe fejleszti magát abba lesz jobb remélem tudtam segíteni:)

Az 5-ös hozzászólásban is nagy igazság van ám!

Én régebben szadista állatkínzó voltam, nem tudom mi okozta a változást, de mára megrögzött állatvédő vagyok! Talán annak köszönhetem, hogy valamiért elkezdtem túltekinteni saját magam szórakozásán és így más oldalról is megismertem a dolgot végül úgy éreztem, hogy amit addig élveztem azt már gyűlölöm. Akkor nem akartam megváltozni, de valamiért mégis megtörtént. Örülök, hogy ilyen lettem, régen viszont nem érdekelt, hogy olyan vagyok. Nem tudom mi indította a változást, de valahol tudat alatt történt.

Röviden annyi hogy hülyének lenni nagyon könnyű, bölcsnek lenni is nagyon könnyű, viszont a közte lévő utat nagyon kevesen hajlandóak megtenni, mivel az kib_szottul nehéz.

Fejlődni nem lehet szenvedés nélkül, de én eljutottam egy elég magas szintre, és azt mondom, nagyon is megéri.

Mikor azt hittem hogy húú de jó vagyok, akkor egy olyan helyzetbe kerültem, ahol én voltam legalul fejlődés téren, és olyan volt mintha mindent előről kell kezdeni, viszont valójában csak tovább haladok előre, és minden napom jobb.

Szóval ha szenvedést nem vállalod, akkor felejtsd el hogy valaha is eljutsz egy magasabb szintre mint ahol most vagy. Akármennyire is óvatos vagy, szenvedés nélkül nincs fejlődés. Hogy megéri-e? Teljes mértékben.

Jézus módszere? Egyáltalán nem. Nem kell szó szerint érteni. Ő is nagyon sok szenvedésről beszél.

Lényegében azt mondja hogy az egész élet szenvedés, azért hogy utána a feljussunk a mennyekbe, ami annyit jelent, hogy életünk nagy részében szenvedünk, tanulunk, amit én is irtam hogy a nehéz rész, majd amikor bölcsek leszünk, akkor már mennyekben vagyunk, és elérjük az örök boldogságot, ami valójában halálunkig tart.

Az előző válaszoló érthetően leírta.

amint írtad, jézus módszere a béke, elfogadás, szeretet volt. De ahhoz hogy igazán megértsük a szavakat, sokmindent be kell valanni önmagunknak, ami nem könnyű.

ahhoz lehetne hasonlítani a folyamatot, mint amikor egy sportoló készül a versenyre, egy olimpiára. Sokáig gyakorol, éveken keresztül naponta többször edz. Közbe persze vannak kisebb versenyek, amiket vagy megnyer, vagy nem. De amikor az olimpiát megnyeri, ahhoz ez hosszú út vezet, ami nem mindig kellemes.

Áldozatokat hozni, elfogadni, megbocsátani, nem könnyű dolgok. Leirni könnyű, kimondani is, de az érzések ennél sokkal összetettebbek.