Ti hogyan hozzátok össze a spirizualitást a modern életvitellel?

"a tudatosabb életmódod nehezen férmeg a mostani gondolkozással amiben a fogyassz és tékozolj elv a követendő" - én pl.semmit, senkit nem követtem sosem. Mindig csak az érzésemet, és megérzéseimet. Azt, hogy mire van/legyen szükségem, nem a környezet befolyása határozza meg. Tv műsorok, reklámok, hirdetések, bármilyen nemű sugalmazások, nem nekem szólnak. Kinek tetszik vagy nem tetszik az élethez való hozzáállásom, a stílusom, az édesmindegy, mert nincs szükségem közönségre ahhoz, hogy jól érezzem magam. Viszont ha támadnak, akkor harapok:)Ha valaki szenved, az nekem is fáj.

A belső boldogságot kell megtalálni, és ha sikerül, ehhez már csak hozzátenni lehet, elvenni nem. Sokan félnek önmaguktól, mert az ismeretlen az félelmetes tud lenni.

Akár modern életvitel, akár nem, "embernek" kell maradni.

Én úgy vagyok vele, hogy a spiritualitás - ugyanúgy, mint bármi más dolog - akkor képvisel értéket a szememben, ha nem egy önmagáért való dolog, hanem át tudok ültetni belőle valami a saját életembe, valami gyakorlati hasznát veszem a mindennapokban úgy, hogy valami módon könnyebb, boldogabb, teljesebb és harmónikusabb lesz tőle a saját életem, beleértve az emberi kapcsolataimat.

Ami az általad említett dolgokat illeti:

1) Én személy szerint egyáltalán nem gondolom úgy, hogy bármi baj lenne azzal, ha egy sprirituális beállítottságú ember is szeretne sok pénzt keresni, hogy anyagi bőségben és biztonságban élhessen.

Miért lenne spirituális szempontból értékesebb az, ha valaki arra törekszik, hogy csak annyi pénze legyen, amiből meg tud élni a családjával, mintha úgy szeretne élni, hogy olyan munkával, amit szeret, és a mi másoknak is értékes, olyan anyagi körülményeket teremtsen, amibe a puszta létfenntartásnál, vagy az "épp, hogy megélünk"-nél több belefér?

Én legalábbis nem érezném magamat attól sprituálisabbnak, ha nem tudnék időnként kifizetni magamnak egy olyan tanfolyamot, amin nagyon szeretnék részt venni, esetleg szükség esetén nem tudnék elmenni egy fizetős orvosi vizsgálatra, amikor a TB várólista 3-4 hónap, nem tudnék minél egészségesebben táplálkozni, vagy nem tudtam volna megvenni vidéken egy hobbi telket, ahol a saját kétkezi munkánkkal, növényvédőszerek nélkül megtermeljük magunknak a saját zöldség szükségletünket, meg a tágabb családnak és barátoknak is ajándékozhatunk belőle, és nem érezném magamat spirituálisabb lénynek, ha szülőként nem tudnék egy (nagyon nem olcsó) fogszabályzást kifizetni a gyerekemnek, nem tudnám abban anyagilag támogatni, hogy idegen nyelveket tanuljon, nyári táborokba járhasson, stb.

A pénz és a "gazdagnak lenni" kérdés megítélése szempontjából szerintem fontos látni, hogy ez nem úgy működik, mint pl. amikor van egy fix méretű pizza, amiből több ember szeretne enni és jóllakni. Ha a pizzát nem igazságosan osztjuk el, hanem mondjuk én többet veszek el belőle, akkor mohó és önző vagyok, és másoknak hátrányt okoztam.

Attól viszont, hogy én több, vagy hatékonyabb, vagy kreatívabb, vagy nagyobb/piacképesebb tudást igénylő munkával, magasabb óradíjjal végzett munkával több pénzt keresek, mint korábban, vagy mint mások, nem másoktól "veszem el", nekik hátrányt okozva - feltéve persze, hogy tisztességes módon kerestem - és nem mellékesen olyanért (áruért, szolgáltatásért, tudásért) kapom cserébe, amire másoknak szükségük van.

A pénz önmagában nem rossz dolog, hanem jó, vagy minimum semleges, és szerintem önkorlátozó, önsorsrontó dolog a rosszal, a kapzsisággal vagy netalán a tisztességtelenséggel asszociálni, mert ezzel gyönyörűen tudunk olyan tudatalatti mechanizmusokat működtetni akaratlanul, amik aztán gondoskodnak arról, hogy lehetőleg soha ne is legyen elég pénzünk, vagy annyi, amennyire igazából vágynánk - hiszen ha mi jó és tisztességes embernek tartjuk magunkat, akkor távol kell tartanunk magunkat attól, ami rossztól és tisztességtelen.

Aki szerint rossz dolog a pénz, annak érdemes lenne belegondolnia, hogy milyen nehéz dolgunk lenne a gyakorlatban így a 21. században, ha cserekereskedelmet szeretnénk bonyolítani pénz alapú helyett.

Ami lehet rossz, az szerintem nem a pénz, hanem az embernek a pénzhez való viszonya, hozzáállása.

Amit nem akarnék a pénzzel kapcsolatban:

- tisztességtelen módon pénzt keresni, pl. azzal, hogy másokat megtévesztek, megkárosítok, vagy anyagilag kihasználok, kizsákmányolok,

- más fontos dolgok elé helyezni az értékrendemben, pl. azzal, hogy az emberi kapcsolataim, a szeretteimmel, barátaimmal töltött idő, vagy a saját kikapcsolódásom, netalán egészségem rovására megy az, hogy az alapvetően szükségesnél több pénzt igyekszem keresni, mert nem találok meg egy egészséges egyensúlyt

- más embereket az alapján megítélni, hogy mennyi pénzük van.

Ahhoz, hogy valaki sprituálisabb dolgokkal is foglalkozhasson, ilyen irányban kiteljesedhessen az élete, szerintem épp hogy nagyon rendben kell lennie az életének a materiális síkon, és megfelelően helyt kell állnia a mindennapi élettel járó kihívásokban, egyébként a hétköznapo problémáinak a megoldása, vagy az azokon való rágódás, aggódás fogja lekötni az idejének, az energiájának és a figyelmének a jelentős részét.

Hogy egy nagyon hétköznapi példát mondjak, nem fogok tudni rendesen végigcsinálni egy 30-40 perces meditációt sem, ha közben folyton olyan gondolatok kúsznak be a tudatomba, hogy ezt vagy azt a számlát miből fogom kifizetni, vagy közben akaratlanul is a megoldatlan problémáimon, elintézetlen ügyeimen kattog az agyam.

2) "Nem csinálsz olyan dolgot amivel a másiknak rosszat okoznál."

Erre viszont egyértelműen törekszem az élet minden területén, és nem tapasztalom azt, hogy akár én, akár más, aki a környezetemben igyekszik így élni, ne lenne ettől "piacképes".

Szerintem a munka terén is pont a tisztességes hozzáállással, a másokkal szemben etikus viselkedéssel lehet hosszabb távon talpon maradni, azon felül, hogy jól csinálod, amit csinálsz.

(Ettől még természetesen elfogadom, ha látsz ennek az ellenkezőjére példákat a gyakorlatban.)

3) "a tudatosabb életmódod nehezen fér meg a mostani gondolkozással amiben a fogyassz és tékozolj elv a követendő"

A fogyassz és vásárolj újabb és újabb felesleges, vagy könnyen nélkülözhető dolgokat, és tékozolj hozzáállással tényleg nehezen, illetve nem fér össze - de miért kéne ezt csinálnod azért, mert erre ösztökélnek a saját jól felfogott érdekükben azok, akik ebből élnek, vagy mert sokan mások ezt teszik körülötted, ha te magad nem érzed helyesnek?

Nem igazán értem, hogy hogyan függene össze ez azzal, hogy a "pénzkereseti játékban" részt kell venned (ami tényleg igaz, ha nem remeteként élsz a világból elvonulva, gyűjtögető életmódot élve).

Pénzre neked is szükséged van, mint bárki másnak, de hogy hogyan gazdálkodsz vele, mire költöd el, azt te döntöd el, a te saját józan eszed, értékrended, a saját prioritásaid alapján, és ha te másra költöd, mint a többség, az szerintem egyáltalán nem korlátozza vagy rontja az esélyeidet arra, hogy sikeresen vegyél részt a "pénzkereseti játékban".