Fejlődhet azáltal az ember, ha minél kevesebb gondolatot használ?

Így önmagában megtévesztő, félreérthető lehet a kérdésem. Ha a saját kérdésemre válaszolnék, tömörebben nem is tudnám megfogalmazni , mint ahogy az” 5- sz.”válaszíró írta . Igen! …. a fejlődés szempontjából, talán nem is igazán az számít, hogy kevesebb, vagy több gondolat.Ugyanis ha kevesebb gondolatot használok, de a gondolataim egyértelműek , tiszták, és ez a "gyakorlati életemmel" is összeegyeztethető, akkor ez esetben a fejlődésemet szolgálhatja.

Az is lehetséges , hogy nagyon változatos sok rétű szerte ágazó a gondolkozásom,de elveszek a gondolatok sűrűjében, nem látom át tisztán a gondolatokat , így már nem igazán fogja a fejlődésemet szolgálni.

Van amikor a kevesebb a több.

Annak valóban nem sok értelme lenne, hogy magamra erőltessem, hogy minél kevesebb gondolatot használjak.Eleve kivitelezhetetlen. Viszont ebben is van némi látszólagos ellentmondás.

Ugyanis egy mélyebb meditáció , elcsendesedés során, a gondolatainkat, nem csak lassítani lehet, hanem teljesen le lehet állítani. Természetesen csak átmeneti időre.:)Ilyenkor a gondolat fölé emelkedünk, és ebben az állapotban állítólag egy nagyon intenzív fejlődésen megyünk keresztül.Ezek után a gondolataink is letisztulnak.Ugyanis rengeteg úgymond haszontalan gondolat jár a fejünkben.Ráadásul, szinte észrevétlenül folyamatosan ismétlődnek.A változatosság látszatát keltve gyakran „köntöst” cserélnek a gondolataink, de gyakran csak a régi nótát fújjuk fáradhatatlanul.

Ezt a fajta „gondolat nélküliséget” nem szabad összekevernünk azzal, amikor bárgyún belebambulunk a nagyvilágba, vagy amikor tévézés közben „eggyé válunk” a szereplőkkel, vagy amikor be vagyunk baszcsizva.:)) Ilyenkor többnyire a gondolat alá süllyedünk.:)

Megfigyelték, hogy az igazán nagy felfedezések találmányok kapcsán, is hogy a tudósok , feltalálók , a felfedezés előtt nagyon intenzíven tanulmányozták az adott kérdést , viszont a felfedezés pillanatában a gondolkozásuk úgymond leállt, néhányan úgy érezték, mint ha egy másik dimenzióban lettek volna , vagy mint ha megállt volna az idő. Valószínű, hogy mély elcsendesedett meditatív állapotba kerülhettek spontán, akár anélkül , hogy tudták volna , hogy mi is a meditáció.

Elismerem ,ilyen kérdésre valójában nem lehet igennel, vagy nemmel válaszolni.Bár ez nem is volt kikötés.:)