Szerinted attól lesz valaki jobb/fejlettebb, ha helyesen cselekszik, vagy fordítva, ha fejlődik, akkor helyesen fog cselekedni, mert az jön belőle magától is?
És ha valaki külső ráhatás miatt teszi a jót, mert ránevelték, és ő jó akar lenni, de az a tett ellenkezik a saját belső motivációjával, az dícséretes, mert legalább igyekszik, vagy elítélendő, mert megjátssza magát, és úgymond megerőszakolja az igazi énjét?
Vagyis aki rosszat gondol és rosszat is tesz, az jobb, mint aki rosszat gondol és jót tesz? Mert igaz, hogy a társadalom szempontjából rossz ember, de saját magához hű. A másik pedig saját magát tagadja meg, hogy a társadalom elfogadja. Melyik a fontosabb, saját magunknak megfelelni, vagy másoknak?
(Több kérdést is feltettem, de szorosan összefüggnek. A jót és rosszat pedig csak leegyszerűsített fogalmakként használtam.)
válasza: válasza:Van egy univerzális rendszer, amit karmának hívnak. Ez lényegében egy ok-okozati rendszer, ami a mentális szférára is ki van terjesztve. Annyit jelent, hogy a tetteknek (szavaknak és gondolatoknak is) vannak következményei, és egy adott egyén tulajdonképpen a ezekből a következményekből tanul először, s később, amikor elér már egy magasnak mondható "fejlettséget", akkor tudatosan is tud fejlődni, nem csak folyva az árral, vagyis egyre több esetben tud helyesen cselekedni.
megj.: Minden egyén a "pillanatnyi önmagához" viszonyított rendszerét figyelembe véve jól cselekszik...persze objektíve ez nem feltétlenül igaz.
Illetve még lenne valami, amit megosztanék. Egy ember "spirituális" értelemben nem egy személyiség, fix személyiségjegyekkel, hanem egy teljes "lélek", amiben az összes jellemvonás megtalálható, és az úgynevezett fejlettségtől függ, hogy melyik egyénben mi jut érvényre éppen. Szóval ha elfogadjuk ennek igazságtartalmát, illetve azét, hogy az embernek van egy "mélyebb énje", egy Igazi Önmaga (s persze egy hamis is), ami valószínűleg nem az az igazi énje, amit a kérdésed alatt szóba hozol, akkor irrelevánssá válik társadalmi és önmagunkhoz való megfelelés fontosságáról, ugyanis ha az Igazi Önmagaddal cselekszel 100%-ban, akkor a társadalom javára a lehető leghasznosabbá válsz.
válasza: válasza:A kérdéseddel kiválóan rávilágítottál a bal- és jobbkezes spirituális utak közötti különbségre.
Jobbkezesnél "jól" viselkedik az ember, bizonyos szabályokat próbál követni. Ehhez általában egészséges önkontroll kevés, keményen el kell fojtania magát az embernek. Jó oldala, hogy nem kell szembenéznie saját maga sötétségével, illetve a rezonancia törvénye miatt szintén olyan emberek fogják többségében körülvenni akik igyekeznek "jól" viselkedni. Tetteinek karmikus következménye is jobb lehet, de időnként úgysem fogja tudni elfojtani magát, főleg válsághelyzetekben nem - ott fog kibukni igazi énje.
Balkezesek kiélik sötét vágyaikat is, mivel ez az igazi énjük, ez segíti a fejlődést, hiszen a vágyaid kiélésvel egyre nemesebbek lesznek azok hosszú távon. Rossz oldala, hogy nagyon hamar el lehet menni nagyon sötét irányba. Rossz a léleknek, rossz a karmádnak. Általában akik intelligenseben tolják ezt az utat, bemagyarázzák maguknak, hogy ők valójában miért jó emberek (léleknek segít) és olyan stratégiákat választanak maguknak amikkel tényleg hatékonyan fejlődhetnek. Szóval valamennyire ők is kordában tartják magukat.
A nevelésről meg annyit, hogy a nevelésnek lehet olyan hatása, hogy a nevelt ember IGAZI énje is változzon. Csak ezt jól kell csinálni. :) Különben muszájból fogja valaki követni a nevelést és az sosem őszinte.
Ha van még kérdésed írj privit nyugodtan!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!