Mondana erről valaki véleményt?
Szóval, úgyérzem a lelkem méyén valahol sötétség uralkodik és nem értem miért. Próbáltam elfelejteni egy bizonyos multamat, amikor tudatalatt is rákoncentráltam ilyen dolgokra, azonban a sors mindig olyan emberekkel hoz össze, hogy nem sikerül elfelejtenem 100%-ig mindent. Pedig már nagyon pozitív kisugárzásom kezdett lenni.
Valaki nem tud segíteni ebben, mi lehet? A sors, vagy a karma? Esetleg egyes emberek elengedése miatt van ez? Az egó szerepet játszhat benne? Nagyon durva, mivel nem találom a helyemet még (fiatal vagyok, lány,19 leszek). Párkapcsolatokban, barátságokban is sorra menekülöka teendőim elől, mivel sok embert nem találok méltónak arra, hogy "beléjük bújjak" ahogy ezt érezni szoktam, amikor egy jó emberrel találkozok és egy síkon szeretek vele lenni. Valamiért unalmasnak találom a jót, ezért elutasítom és választom helyette a sötétet, pusztitot ami engem is rosszá tesz de nem tudok a jóban élni.
Ha valaki tud valamit segíteni előre is köszönöm. Priviben is irhattok.
Szerintem 19 eves korban teljesen normalis ahogy erzel, gondolkodol, filozofalgatsz, keresed onmagad. A szemelyiseged most van kialakuloban.
Amig az egyik oldalt elutasitod, addig nem vagy harmoniaban es szenvedsz ettol. Meg kell tanulni elfogadni az ellentetes oldalt is.
Minden emberben megvan mindket ero.
Olvass onismereti, pszichologiai dolgokat es meglasd megtalalod az utadat.!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!