Tegyuk fel hogy isten letezett es mai napig is letezik istent ki teremtette sajat maga ez elkepzelhetetlen hogy jon letre egy olyan megfoghatatlan dolog amit nemteremtett semmi?

Tegyük fel, hogy az idő múlása ciklikus - azaz pl. az ősrobbanás sem a kezdet, hanem csak egy ciklus kezdete (és az előző ciklus vége). Innentől kezdve tulajdonképpen az univerzum is időtlen.

Persze lehet, hogy a miénkre(?) ez nem igaz, és az teremtett - ettől függetlenül az azt magába foglaló univerzumra ez igaz lehet, mivel a földön is meg lehet figyelni az idő ciklikus, nem csak lineáris tulajdonságát.

anonimanna:

tegyük fel, hogy I. anyagát tekintve ténylegesen semmi (a skolasztikusok materia primának nevezik ezt- tiszta potencialitás) És akkor intuitíve megérezhetjük a világ misztériumát. Ha jön egy valódi, eredeti,kezdeti gondolatod: az is ilyen (tedd felejtős kategóriába azt a szerencsétlen ötletet, miszerint ez az agyból jön, így nem lett volna soha semmi új)

"Semmiből egy uj, más világot teremtettem."“

Bolyai János írta ezt levelében atyjához, ebből született Babits verse:

Isten elménket bezárta a térbe

Szegény elménk e térben rab maradt:

a kapzsi villamölyv, a gondolat,

gyémántkorlátját még csak el sem érte.

Én, boldogolván azt a madarat

ki kalitjából legalább kilátott,

a semmiből alkottam uj világot,

mint pókhálóból sző kötélt a rab.

Uj törvényekkel, túl a szűk egen,

uj végtelent nyitottam én eszemnek;

király gyanánt, túl minden képzeten

kirabolván kincsét a képtelennek

nevetlek, mint Istennel osztozó,

vén Euklides, rab törvényhozó.

[link]

Istent az emberi elme teremtette, mert amikor valaki nem tud racionális választ adni valamire, akkor ki kell találni. Mióta az emberiség létezik, sok isten létezett már, mindig az adott kornak/divatnak megfelelő istenek, jöttek és mentek, az írott történelem óta ott voltak a Közel-Kelet, Babilon istenei, Egyiptom istenei, Hellas és Róma istenei, az aztékok istenei, ezeknek az isteneknek mindnek pár ezer év volt az életkora, de ahogy a hívők kihaltak így az istenek. A jelenlegi egyik legnépszerűbb isten a Közel-Keleti származású Isten, akit a zsidók, muszlinok és keresztények (és azok szinte több száz fajta felekezete, szektái: jezsuiták, reformátusok, mormonok, Jehova Tanúi, stb-stb.) közösen imádnak, bár a technológia fejlődésével csökken a hívek száma, pár száz éven belül ez is már csak egy fejezet lesz a vallástörténeti könyvekben. Aztán ott vannak még az élő vallások közül az indiai istenségek, amik szinték pár ezer évesek, és amíg a modernizáció azokat se szorítja ki, addig megmaradnak. Előbb-utóbb a jövőben az isten-imádatok valószínűleg felszívódnak és helyette inkább a pozitív életszemléletet hirdető tanok válhatnak általánossá, gondolok itt pl. Osho tanításaira, Brian Tracy féle életfelfogásra, meg hasonlókra, illetve amiket még ezután fognak "feltalálni".

Bár a válaszom nem éppen a kérdésedre volt a válasz, az első mondatomba le is írtam a véleményem, de ha most úgy nézzük, hogy tegyük fel volt és van isten akkor mi van. Tehát a kérdés: tyúk vagy tojás - mi volt előbb? Természetesen a tojás, a tojásból lesz a tyúk. De hogy került oda a tojás (isten)? A tojás egyetlen szipla sejt, ami magában hordozza az élet programját. Egyszerűnek tűnik, mégis nagyon színes az összetevője. Az őssejt is egy "tojás" volt, egy létező anyag a nem létezőben (űr). Az ősrobbanás során kikelt a tojásunk, így most a jelenlegi megfigyelések szerint több mint 100.000.000.000 galaxis van a látható univerzumban, és csupán a mi galaxisunkban kb. 200-400.000.000.000 csillag van. Az egyik ilyen csillag a sleppjével együtt a mi naprendszerünk, tehát képzelheted igen csak hatalmas lehetett az a "tojás", vagy hívhatjuk istennek is ha úgy tetszik, bár istent személyként azonosítani elég megtévesztő, hívjuk inkább magának a Létezőnek vagy inkább az Életnek. Tehát isten = élet. A világon minden létező dolog az isten része és élő a maga módján, egy alma ugyanúgy mint egy földigiliszta, de még a billentyűzeted is, mert minden dolognak az atomjai, molekulái egyazon dologból származik, az ősatomból, tojásból, istenből, vagy nevezd úgy ahogy szimpatikusabb. És semmit nem tudsz teljesen elpusztítani, az elemek változtatják a formájukat és megjelenésüket, de sose vesznek el, az anyag mindig megmarad.

"És semmit nem tudsz teljesen elpusztítani, az elemek változtatják a formájukat és megjelenésüket, de sose vesznek el, az anyag mindig megmarad."

Vagyis szerinted az anyag az isten?

Csakhogy az anyagot formáló természeti erők, az anyag rendezettsége, kölcsönhatásai, mind egyfajta tudatosságra vezethetőek vissza. Vagy nevezzük energiának. Az energia is egyenlő lehet az anyaggal, és akkor ebből kiindulva az anyag valójában energia, és csak az létezik. Az energiának is kell lennie forrásának. Elérkeztünk a Forráshoz, amit már tekinthetünk istennek, mert minden abból származik, mindent az határoz meg.