A vonzás törvényével kapcsolatban levelezne velem valaki?

Bocs de engem nem vonzottál be:) higgyél benne kicsit jobban meg pozitívabban állj a dolgokhoz akkor majd talán levelezek veled

Én nem tudom, teljes egészében hogy működik (illetve nem vagyok benne biztos, hogy annyi az egész, amennyit én elképzelek), de én világ életemben azt hangoztattam, meg úgy is gondolkodtam, hogy nekem nem kell gyerek, inkább lennék szívesen meddő. Mindig is rendszertelen volt a ciklusom, egyszer-egyszer pár hónapra nagyjából rendben volt, de az utóbbi időben megszűnt. És örülök neki. XD

Igen.

Én hiszek benne, nekem rengeteg saját tapasztalatom van, ha a saját életem eseményeire gondolok vissza. Minden a gondolataidban kezdődik el. Pl: volt h volt egy bizonyos énekes, és én egyszer csak kitaláltam h mögötte akarok táncolni, de nem vettem annyira komolyan, csak gondoltam, majd egyszer, és pár évre rá bevált:)Pár év múlva a háttértácosa tánciskolajaban talaltam magam. egyik nap nem mentem orara, és este felhívott a tanctanar h nem szeretnék-e a lemezbemutaton veluk táncolni. persze, hogy igent mondtam. nem tudom, hogyan, de bevált. Volt, hogy még pár éve azt gondoltam, h milyen jó lenne fotomodellkedni, de sosem volt merszem, h én menjek be valahová, és akkoriban emlékszem, folyamatosan állítottak meg az utcan ezzel kapcsolatban, h nem akarok-e, általában mégis nemet mondtam. egszer volt egy csavo, aki megallított, h ő katalogusfotzassal foglakozik, nem divatmodell vagy ilyesmi, hanem csak pl turistamagazinok ilyesmi, de szívesen dolgozna velem, megadta a névjegyét, hogy hívjam fel, nagyon sokat gondolkodtam rajta, és nem hívtam fel. Aztán letettem az egészről, na ott jöttek a jelek, amit akartam, de nem használtam ki. Utána azt gondoltam, á dehogy akarok én ilyeneket. Megtetszett a hosztesz munka, semmi extra, csak amikor rendezvényeken meg áruhazakban láttama csinon csajokat, én is azt akartam, és akkor sem feltétlenől kerestem, csak gondoltam jó lenne, és akkor meg mindig ilyenek találtak be. Ott éltem is a lehetőséggel. Már egészen fiatal korom óta külföldön akartam élni, de sosem tettem semmit érte. Volt, h szüleim kimentek spanyolba ott voltak pár honapot én maradhattam vna de a szerelmemet meg a sulit valasztottam itthon. elillant a lehetoség. A szerelmemmel kozosen terveztuk a jovot, de ő errol hallani sem akart, így gondoltam, mivel én vele akarok lenni, leteszek rola. de belul még ott motoszkalt, h majd egyszer, aztan vége lett a sulinak vele egy idoben mondta be a szerelmem az unalmast, így álltam magamban, mintha csak a sors mondta volna, okés akkor mikor ha nem most! és egy szempillantás alatt Hollandiában találtam magam. Azóta is itt vagyok:)