Mi értelme az életben bárminek is, ha úgy is meghalunk?

Igazából semmi. Csak gondolj bele. Persze, lehet szépen leélni egy életet, de attól még vége lesz. Olyan marhaságokkal etetik a jónépet, hogy használjuk ki az életet, töltsük el minél tartalmasabban. Na és? Lehet ugyan kapaszkodni ebbe, mert az ilyen embereknek kell valami kapaszkodó.

De ha visszagondolunk arra a szakaszra, amit már leéltünk az életünkből, látjuk, hogy milyen gyorsan eltelt.

Aztán, ha meghalunk, ugyan mit viszünk magunkkal a mégoly tartalmas és fantasztikus életből is? A nagy büdös semmit.

Egyszer ott állsz majd az életed végén és hiába lesz nagyszerű múltad, hiába lesz vagy öt csodálatos gyereked, meg unokáid, egyszerűen neked már semmi nem fog létezni, maximum áltathatod magad, hogy ezért éltél.

Ez egyébként jó kérdés, én is gondolkoztam már rajta rossz kedvemben.

Viszont... mindig arra jutok, hogy a tapasztalatok, az érzések, a kötelékek és a KAJÁK azok, amik miatt van értelme az életnek. Ha nem születnénk meg, nem élnénk át azt a sok jó (és rossz) dolgot, amiben eddig részünk volt. Mindig ez lebegjen a szemünk/szemetek előtt.