Lehetséges-e, hogy az ember/emberiség jelenleg a "szféra-erők" médiuma és ahhoz, hogy önmagává váljon, le kellene győznie az őt befolyásoló szférikus erőket?

"Az ember eredeti istene „tiszta önmaga” volt."

Ez honnan jött? Ez miért ne lenne ugyanolyan tévképzet?

Értem, amit írsz, azonban lépten-nyomon azt látom, hogy egymást hajtjuk rabszolgasorba - pontosabban a nagyobb befolyással rendelkezők a náluk "gyengébbeket".

A feladat szerintem inkább a belátás képességének a megteremtése önmagunkban - tisztelet a kivételnek. Belátni, hogy egyrészt nem tehetjük tönkre a bolygónkat, másrészt egymást sem, mondvacsinált illúziók (siker, pénz, hatalom) miatt. Mindenki játszik egy játékot, amely voltaképpen sehová sem vezet, és teljesen szükségtelen, ki kiskirályként, ki alattvalóként.

Az emberi gondolkodás két legnagyobb tévedése az, hogy valami elromlott és meg kell javítani, meg hogy külső erők (vagy lények) bármilyen befolyással vannak ránk.

Egyrészt nem kell semmit legyőzni, mert csak az önismeret és a tudatosság hiánya kelti azt az illúziót, hogy a valójában belső dolgaink külső, tőlünk független erők lennének.

Másrészt minden úgy jó, ahogy van, nem kell itt semmit tökéletesíteni, csak felismerni ezt a tökéletességet.

Mindössze annyi dolga van az embernek, hogy megismerje önmagát. Mást amúgy sem tud megismerni, mert egyedül van a létezésben.

marika drága!

ez olyan olyan jó h ezt így levezetted, de sztem reggel mész te is a gyárba melózni, 3 műszakban, minimálbérért, unod már nagyon, de kiút nincs, és itt osztod az észt felvilágosult gondolataidat szórva minden kérdésnél.

"csak úgy szabadulhat meg szolgaságától hogy embertelen lesz, [...] az egészséges hajtásokat öntözzük és megmetszük, a gyomokat kihúzzuk."

Hm. Ezek szerint ki kellene irtani a szerinted "primitív, szolgalelkű" embereket? Csak kérdezem.