Szabad lény-e az ember?

a szabadság illuzióját adják csak meg, de ugyanolyan szolga minden ember.

szolgává tesznek a hitelek, az ország terhei által, meg azok a terhek által, amiket egy család tisztességes felnevelése elé tesz az állam.

a bolsevista, sztálinista kommunista rendszer volt az utolsó próbálkozás a diktatórikus hatalmi rendszerek között.

de utána a nagyhatalmak belátták h ez csak a nép körében elégedetlenséghez vezet, így a demokráciát hagyták kibontakozni a kapitalizmus árnyékában, de ez mind csak látszat h ide meg oda mehetsz , mert valójában be vagy börtönözve ide a földre.a többi szolgával együtt.

Bizonyos korlátok közt.

Szerintem a Föld egyfajta tanulópálya. Valljuk be, elég magunkra hagyatottan küszködünk itt, és sokan nem nőnek ki a gyerekszobából, mielőtt felelős, emberi sorsokat meghatározó pozícióba jutnak.

Úgy gondolom, minél inkább érti valaki az univerzális törvényeket, ok-okozati hatást, annál kevesebb választása marad. De ez relatív, mert tulajdonképpen saját magát korlátozza le, mert érti, mit miért nem választhat adott esetben. Mindez nem kényszer, hanem továbbra is szabad, ugyanakkor felelősségteljes választás.

Szerintem is determinisztikusan meghatározott. A szabadság illúzió.

Egy önálló gondolatom nincs. Úgy gondolkodok és érzek, ahogyan a környezetem formált. Aminek én is részese vagyok, és ami által én is formálok másokat.

Nem tudom mennyire tiszta az okfejtésem.

Az egyén szabadsága nem létezik, csak egy társadalmi szinten lehetünk szabadok. pl. demokrácia. De ha egy nép úgy dönt nem aka szabad lenni, akkor arra Kína a legjobb példa.

Szerintem a szabadság első foka az, amikor elfogadod, hogy nem lehetsz szabad. És ennek a nem szabadságnak több rétege is van.

Kezdődően a természeti dolgokkal, enned kell, a földön járnod, aludnod, meg kell halnod, stb...

Aztán a következő foka ennek a nem szabadságnak kezdődik azzal, hogy hogyan születsz meg?

Nem döntheted el, hogy hová születsz, miként születsz. Lehetsz afrikai, kínai, magyar, nő vagy éppen férfi. Kinézeted sem tudod befolyásolni. Azt sem, hogy mikor szüless meg. És még sorolhatnám...

Aztán jön a következő réteg, ami a gyermek korodban határozza meg egész konkrét életed, és talán ez a legszörnyübb része az egésznek...

Itt dől el, hogy mit fogsz szeretni, nem szeretni, mit tanulsz meg, és mit nem. Kibontakozhat-e tehetséged, egyáltalán megtalálod-e a magadét? Kialakítják komplett gondolkodásod alapjait a megtanult nyelvel, alapvető értékrended a neveltetéseddel, a környezeti hatások fogják kialakítani EGÉSZ IDENTITÁSOD ALAPJÁT.

Kapsz egy álarcot már rögtön, kapsz egy bilétát "János, xy". Ezentúl már is megkaptad az első illúziót, te János vagy... És nem elég, hogy az illúziót megkapod arról, hogy ki vagy, MÉG ELSEM DÖNTHETED, hiszen te Gábor akartál volna lenni!

És kapod a külső behatást, János butácska, János lusta, János csúnya, stb.

Ez nagyjából lefolyik huszas éveid elején, és ott állsz és kérdezed magadtól, KI A FENE VAGYOK ÉN? És érzed belül, nem vagy János, te nem egy János vagy, te nem vagy buta, stb... De aztán beléd sulykolják a maradék baromságot is, légy jobb oldali, bal oldali, keresztény, buddhista, szakmát kell választanod, és még sorolhatnám.

Jól érzékelhető az egész, amikor oda állsz egy ismerősödhöz, és megkérdezed tőle, hogy ki vagyok én a nevet nem tekintve? És kapsz egy olyan választ, amiből egy szót sem érzel igaznak...

Lehetne ezt még sorolni, lehetne még ebben az egészben, és csak azt látnánk, hogy kbaszottul nem vagyunk szabadok. A szabad nem azt jelenti, hogy tudok A-ból meg B-ből választani, ez csak az illúzió amit elénk raknak...

Az egyetlen szabadság az, ha erre ráeszmélsz, kiszeded magad a hamis indetitásból, ledobod a társadalmileg rádpakolt szerepet, megtanulsz szabad lenni az álmaidban, és csak annyit színészkedsz a "világban" amennyit muszáj.

Szabad-e?

-Nem be vagyunk zárva a földre :S