Létezik sors vagy ahogy esik, úgy puffan?

Szerintem mi, önmagunk irányítunk sok mindent valamennyire, a többit pedig más emberek, hatások, de semmi olyasmit nem tudok elképzelni, ami "vezetné a kezünket" akár úgy, hogy jó legyen nekünk, akár úgy, hogy rossz.

A sors inkább néhány amolyan majdnem titkos életfeladat, ami a lélek nemesebbé válásában lehet nagy segítség.

A kérdéseden én is sokat gondolkoztam.Az előző vélemények a realitást vették figyelembe.A realitást folytatva: miért történhetnek meg azok az esetek? Lezuhan a repülőgép és marad valaki életben,volt,hogy csak egy ember menekült meg.Folytathatnám a sort más esetekkel.Miért születnek különleges képességű emberek akik nem illenek abba a korba amibe belecsöppentek? Van-e valamilyen rendeltetésünk vagy feladat amit el kell végeznünk ahhoz,hogy "megtérjünk" a végtelenen nyugalomba? Mit is nevezünk szerencsének?

Hawking mondott egy k**va jót, valahogy így hangzott: megfigyeltem, hogy azok az emberek, akik mélyen hisznek abban, hogy minden eleve elrendeltetett, és semmilyen dologra az életünkben semmi hatással sem vagyunk, is szétnéznek, mielőtt lelépnek a járdáról.

Ahogy esik, úgy puffan.