Összeesküvés elmélet hívők, mit gondoltok erről?

Ha nem hiszel ezekben, akkor nem hozzád szól a kérdés.

Tegyük fel, hogy van egy bizonyos rendszer, vegyünk pl egy munkahelyet, ahol a sok ember különböző szinteken helyezkedik el, a takarítóktól kezdve az adminisztrátorokon át a kisfőnökökig, és persze legfelül a nagyfőnök. A kulisszák mögött nagy disznóságok folynak, amik mind gazdaságilag, mind morálisan hanyatlást idéznek elő, főleg az alsó szinteken. (Tehát nem magára a cégre gondolok, hanem a dolgozókra, minél lejjebb van valaki, annál jobban szív, a nagyfőnök viszont csak nyer.)

Tegyük fel, hogy ezen a munkahelyen dolgozol. Mondjuk, hogy kilépni nincs lehetőséged, mert jelenleg nincs más állás, és több gyereked is van, akiket el kell tartanod. Tehát, mindenképpen maradnod kell. Te egy felébredt embernek tartod magad, nem egy bégető birkának, és átlátod a helyzetet, tudod jól, hogy mi megy a háttérben. Emiatt bizonyos szempontból többnek is érzed magad a nyájnál, na persze ez nem azt jelenti, hogy beképzelt vagy és különbnek hiszed magad, csak úgy érzed, valamit tudsz, amit ők nem, és e tudás miatt úgymond valamivel előrébb vagy (elvileg), mint ők. (Hisz általában azért tanulunk, hogy tudjunk, és azért tudunk, hogy a tudásunk által valami hasznunk legyen, hogy előrébb jussunk, hogy jobb legyen nekünk, a szeretteinknek, vagy akár idegeneknek is, ha szociálisak és empatikusan vagyunk.)

Csak hogy itt nem tanult tudásról van szó. Ezt a tudást nem szándékosan tetted magadévá, hogy abból majd valami jó származzon. Innentől kezdve ez a tudás lehet teher is, miután nem tudod felhasználni az ég világon semmire. (Ugye kilépni nem tudsz, se a rendszeren változtatni, lázadni meg egyenlő lenne a kirúgatással.)

Mi haszna lehet mégis annak, hogy átlátsz a szitán? Csak az származik belőle, hogy miközben ugyanúgy részt veszel a rendszer működésében, mint a birkák, közben még rosszul is érzed magad.

Melyik "állat" boldogabb; aki mit sem sejtve sétál a "mészárosbárd" alá, vagy aki a "levágást" megelőzően úgy élte az életét, hogy félt/elégedetlenkedett/dühöngött/lázadozott/gyűlölködött/hasztalan próbálta a többieket ébresztgetni?

A válasz egyértelmű. De félre tenni azt, amit tudni vélsz, nem lehet. (Persze az ember fenntartja a lehetőséget, hogy téved, már ha van önkritikája. De csak úgy kitörölni a fejből a gondolatokat nem tudja.) Mi tehát a megoldásod? Aki bölcs, az a beletörődést választja? Milyen tudás az, aminek nincs haszna, ami nem terem gyümölcsöt? Ami van, de nem használjuk fel? Hiába van húszezer forintom/ollóm/vajazókésem, ha be van zárva egy kinyithatatlan fiókba, akkor nem tudok vásárolni/papírt vágni/kenyeret vajazni, tehát olyan, mintha nem is lenne. Miért jó kiismerni a főnököt, ha úgyse változik tőle semmi? Vagy az származik belőle, hogy bölcsebben halsz meg? Számít ez valamit?