Miért nem érzem magam a testemben, miért valóságosabb az álom mint a valóság?

Régen akkor nem éreztem a valóságot "valóságosnak" mikor keveset aludtam 2-3 órákat (ez 1 éve volt)

Most napi 7-9 órákat alszom, de megint elkezdtem ezt érezni, az utóbbi hónapban egyre többször érzem, hogy a valóság nem valóság...

Nem érzem magam a testemben, nem érzem a lelkemet! Pl volt hogy nagyon erőtlen voltam, mozdulni nem bírtam pl. le kellett ülnöm a mekiben, de láttam az embereket, hallottam ahogy mozognak és ahogy beszélnek, mégsem tűnt valóságnak, mintha nem az én "valóságomban" lettek volna

Nem hallucinálok, semmi ilyesmi. Ja és persze ezek előtt az alkalmak előtt nem iszom, meg semmi ilyen.

Vagy van hogy felébredek, és ahogy telik a nap egyre inkább érzem "ma nem vagyok a valóságban"

Olyan volt múltkor is, mintha a testem "kukán" ült volna a mekibe, lélek nélkül, fél óráig mozdulni nem bírtam...

Tegnap is ilyen "valóságon kivül" éreztem magam, Ma éjjel meg többmindent álmodtam, kb 5 álmot is (sokszor nem emlékszem az álmaimra szóval ez ritka) és minden valóságosnak tűnt!

Vagyis megtörténhetett volna (megtörténhetne) a valóságban is mert pl. ezeket álmodtam:

- leveleztem egy régi barátnőmmel, akivel nyár óta nem beszélek

- rossz metróra/vonatra szálltam, de idejében leszálltam

Miért van ez hogy nem érzem magam sokszor a testemben? Miért van hogy az álom valóságosabbnak tűnik mint a valóság?