Ez a pszichológia?

Egyúttal ezt a kérdést kiírva abban is reménykedem, hogy valaki, aki tapasztaltabb, ír. Már nagyon régóta zárkózott, szociofob vagyok, ami sokszor nem is zavar annyira, csak az, hogy emiatt nagyon magányos vagyok, és ez már igen..(19/L) Nagyon gátlásos vagyok és leblokkolok társaságban. A szüleim jöttek egy jó hírrel, hogy egy ismerősük tud ajánlani egy pszichológust, amit jó ötletnek tartottam, gondoltam is rá egy ideje, így elmentem hozzá( bár leszögezem, nem volt más választásom, legalábbis nem tudtam róla, eredetileg gyerekekkel foglalkozik, de felvágott, hogy elvállal engem van képzettsége meg minden) és eléggé összezavarodtam a "terápián", kicsit meg is rémültem, amikor ilyesmik derülnek ki hogy nem ismerem önmagam, voltak elég nagy meggyőződései, azelőtt anyum is vallotta, hogy ő is ismeri a pszichológiát és akart próbálni kezelni,beszélgettünk, de olyanokról beszélt ő is, ami eléggé felzavarja a lelkivilágom, mikor megkérdőjelezte az általam megítélt "jót", én meg azt hittem a gátlást, és az önbizalom hiányt csak úgy lelehet kezelni, reméltem valami tudatalatti érzéseim feltárják, és megszüntetik a rossz érzéseket vagy ilyesmi:)) valami egészen más uton megőrizve a nyugis érzéseim, társaságon kívül, a pszichológus meg már az ízléseimet is felhozta beszélgetés közben, most ez valami nagyon gyenge, kezdő módszer, amit alkalmazni próbált rajtam, vagy ez tényleg pszichológia? Enyhítve a gátlásaimat azzal győzködött, hogy semmi nem baj, nem kell félnem semmitől, és hogy az emberek nem látnak annak, aminek hiszem, mert ez csak én mesélem be magamnak, szóval mintha minden a gondolat körül forogna, és hogy ne gondolkodjak a hibáimon(bár ezen sokat agyalok), bár az ezo kategóriából ihletődve talán inkább agykontrollkodás való nekem..