Az ingyenenergia már itt van?
A szabadenergiát kutató Keshe Alapítvány egy olyan eljárást mutatott be, mellyel ingyen energiát lehet előállítani az úgynevezett Tesla antennával.
Tesla ugyanis azt állította, hogy egyetlen vezeték segítségével is lehet energiát közvetíteni, melyhez nem feltétlenül szükséges két vezeték. Ha egy egyrétegű tekercset alakítunk ki egy nagyon hosszú műanyag csövön, akkor a Tesla rezonátort kapjuk. Ez tulajdonképpen egy elektromos adó vonal. Mi lenne ebben az érdekes?
Képzeljük el, hogy egy újabb "primer tekercset" helyeztünk a hosszú tekercs másik, távoli végére. Ez a második tekercs "vevő tekercsként" viselkedik és összegyűjti azt az energiát, amit az első primer tekercsbe vezettünk. Mivel a mi hosszú, vékony vezetékünk tulajdonképpen csak egy vezeték, megoldottuk, hogy elektromos energiát küldünk egy szimpla vezetéken keresztül. Itt nincs zárt áramkör! Ez csak azért működhet, mert a hosszú, vékony vezeték a lassan mozgó elektromágneses hullámokat közvetíti, miközben a vezetékben lévő elektrontenger úgy viselkedik, mintha az összenyomható lenne.
A vezeték mindkét végére fémgömböt helyezünk, hogy megakadályozzuk a vezetékvégeken a koronakisülést. Ezáltal felépítettünk egy egyszerű, egyvezetékes energiaátadó rendszert. Bevezetve az első primer tekercsbe bizonyos mennyiségű nagyfrekvenciás AC teljesítményt, a második, távoli primer tekercsen ugyanezt az AC teljesítményt vehetjük le. Ha megfelelően választjuk meg a "vevő tekercsre" kapcsolt fogyasztó ellenállását, akkor az első primer tekercsbe vezetett teljes elektromágneses energia a hosszú szekunder tekercsen veszteség és visszatükrözés nélkül eljut a fogyasztóhoz.
Ez a híres EGYVEZETÉKES adó vonal, mely nyilvánvalóan longitudinális hullámokat használ. Ebben nincs semmi különleges, a hagyományos fizika elveit hasznosítja: mind a mágneses, mind pedig az elektromos hullámok a szekunder tekercs teljes hosszában 90 fokkal térnek el egymástól. A pozitív és negatív töltések okozta egymás melletti "gömböcskék" a hosszú tekercs mentén terjednek, míg ezeket a szomszédos gömböket/hullámokat az őket körülvevő EM mező köti össze. Az EM mező transzverzális hullám formájában terjed. Az egyetlen dolog, ami longitudinális hullámként terjed, az a vezetékben lévő elektronsűrűség. Ez őrültség lenne? Nem! Nincs nagy eltérés a koax kábelhez képest. A hagyományos koaxiális kábelben az elektronok egymást összenyomva terjednek a vezetékben, miközben az EM mező a dielektrikumban továbbra is transzverzális hullámként halad.
A hagyományos rendszerekben két vezető van és a közöttük mérhető feszültség az EM mező elektromos összetevője. A fentebb ismertetett egyvezetékes rendszerben a haladó töltéssűrűség képviseli az EM mező elektromos összetevőjét. A szimpla vezeték egy sajátos "áramkörként" viselkedik: Az elektromos töltéssűrűség változása révén haladó elektromos összetevő létrehozza maga körül az EM hullám mágneses összetevőjét.
Érdekes! Egyvezetékes energiatovábbító rendszer! Ráadásul nem is sérti meg azt a szabályt, hogy az EM hullámok nem terjedhetnek longitudinálisan. Ugyanakkor megsérti azt az elektromos áramkörökre vonatkozó szabályt, hogy ott mindig egy zárt körnek kell lennie. A rendszer két vége egyetlen vezetékkel kapcsolódik össze. A tekercsben a töltések előre-hátra áramolnak, miközben az elektromos energia eljut a forrástól a fogyasztóig.
Mikrohullámú vagy UHF jeleket "szimpla" vezetéken keresztül is továbbíthatunk, ha a vezetéket dielektrikummal vonjuk be. Ezért először egy hagyományos koaxiális kábelbe vezetjük a jelet. A kábel közepéről letisztítjuk a szigetelést, majd egy pár nagy, tölcsér alakú réz szarvakhoz forrasztjuk a koax kábel bármelyik végét. A dielektromosan szigetelt szimpla vezeték a koax kábel teljes hosszában jelen van.
Amint az EM hullámok áthaladnak a koax kábelen, a tölcsér lehetővé teszi, hogy a hullámok a "G-vonal"-hoz csatlakozzanak. A "G-vonalat" valamilyen műanyag kell, hogy befedje, különben a hullámok kiszöknek a térbe. A cikkben azt is megjegyezték, hogy a G-vonalat be is hajlíthatjuk, amennyiben a G-vonal hosszú és a hajlítás sugara nagyon nagy. A műanyag bevonat miatt a hullámok követni fogják a hajlítás vonalát. Ha nem lenne műanyag bevonat, akkor a hullámok a hajlítás kezdeténél továbbra is egyenes vonalban haladnának és már nem érnék el a vonal másik végén lévő "hullámelkapót".
Nyilvánvalóan ez csak váltakozó áramok esetében működik. Itt nincs elektromos áramkör, helyette "elektron összenyomási" hullámok vannak, s ez halad keresztül a szimpla vezetéken. Vizsgáljuk meg ezt a jelenséget a folyadék analógiáját használva. A hagyományos áramköröket véve alapul vegyünk egy vízzel töltött, a két végén összekötött slagot. Ahhoz, hogy energiát küldjünk a hurok bármelyik részére, egyszerűen csak a vizet a hurok valamelyik vége felé pumpáljuk, aminek következtében a víz a teljes hurokban mozgásba lendül. Lehetséges volna, hogy megszakítjuk az áramkört és egy nem cirkuláris hidraulikus rendszert hozzunk létre? Tudnánk összenyomott hullámokat küldeni az elektromos "vízen" keresztül a slagból készült vezetékünkben? Természetesen! Pontosan ezt teszi a G-vonal is. Ha egy hosszú, két végén zárt slagban lévő "vízen" keresztül "hanghullámokat" küldünk, akkor az eljut az egyik végéből a másikba, még ha nem is hoztunk létre állandó DC áramot, mint ahogy azt az önmagában zárt slag hurok esetében megtehetjük. Ezek az egyvezetékes rendszerek öröklötten AC rendszerek. Ez ahhoz hasonlatos, mint mikor hangenergiát küldünk egy folyadékkal töltött csövön keresztül.
Mivel a G-vonalban csak egy vezető van, az EM hullám elektromos összetevője a szomszédos töltések segítségével terjed. A "feszültség" az átviteli vonalban kifelé terjed sugárirányú e-mező fluxus formájában, de ahelyett, hogy a hagyományos koax vezetéknél tapasztalt módon a feszültség az árnyékoló vezetékhez képest jelentkezne, itt a vezetékben lévő két szomszédos töltés között jelentkezik a feszültség. Az EM mező mágneses komponense ugyanúgy viselkedik, mint a normál vezetékben: a mágneses fluxus vonalak a vezetéket körülvéve körkörösen haladnak előre. Ennek megfelelően az energia a szimpla vezeték hossza mentén folyik, akárcsak a hagyományos áramkörökben és a Poynting vektorokkal (E x B) jellemezhetjük.
Tehát, van egy egyvezetékes átviteli vonalunk, melynek alapja a térben terjedő transzverzális EM hullám és a vezetékben terjedő elektron sűrűség hullám. A fémvezeték belsejében az elektronok előre-hátra rezegnek, miközben az EM hullám kívül terjed a fény sebességével. Ez olyasmi, mint mikor a hanghullámok haladnak a konzervdobozos telefon fonalán, mindössze a fonal szálainak rezgését az elektronok rezgéseire cseréljük, a hanghullámokat pedig EM transzverzális hullámok helyettesítik. A G-vonal esetében viszont az energia az elektronokhoz kapcsolódó EM mezőben tárolódik el, míg a fonalas telefonnál az energia a fonálban kinetikus és potenciális energiaként jelentkezik.
Bármilyen nagy, fémes anyagot sorba köthetünk a "G-vonallal". Valójában hullám-visszaverődések is létrejöhetnek ott, ahol a vékony vezeték a fémes anyaggal összekapcsolódik, de ez most számunkra érdektelen. Az 5. ábrán bemutatott összeállításnál az EM hullámokat a vezető objektum felületén továbbíthatjuk, míg magában az objektumban az "elektron tenger" longitudinálisan vibrál. Hmmmm. Hol is hallottam ezt korábban? Tudom már! Nikola Tesla "Világ rendszerénél", ahol is Tesla hasznosítható elektromos energiát akart továbbítani a Föld bármely pontján felállított vevőnek.
Tételezzük fel, hogy a nagy vezető objektum maga a teljes Föld bolygó! Tételezzük fel, hogy a tölcsér alakú indítókat a földgömb felszíne helyettesíti, mely a "virtuális földelése" egy nagy kapacitásnak. Tételezzük fel, hogy a továbbítandó jel frekvenciája az UHF tartomány alatt található. Ekkor a teljes Föld egy G-vonalként fog megjelenni.
Az írásaiban Tesla úgy vélte, hogy a készüléke nem a Hertz féle hullámokkal működik. Részben igaza volt, részben nem. Mikor a rádiófrekvenciás energia az üres térben terjed, az E és M összetevők transzverzálisak és 90 fokban eltérnek egymástól. Ugyanakkor, mikor az EM energia a kábelban terjed, akkor a vezetékben lévő elektrontenger is részt vesz a terjedésben. Az elektronok előre-hátra rezegnek a vezetékben, míg az EM hullámok a fém felületén kívül terjednek. Ez miért fontos? Mert az adóvonal fizikája megegyezik az antennák "közeli mezejének" fizikájával, mely eltér a "Hertz féle" szabad hullámterjedés fizikájától. Mikor Tesla energiát küldött a Föld körül, akkor a Földet elektromos kábelként kezelte. A hullámai a Föld töltéseinek hullámaival egyesültek. Nem sugárzott ki tiszta rádióhullámokat, bár a hullám energia frekvenciája hasonló lehetett a hagyományos rádióhullámok frekvenciájához. Ehelyett egyvezetékes energiaátviteli rendszert használt, ahol az elektromosan vezető Föld szolgált vezetékként. A Tesla féle technológia a tekercsek, kondenzátorok, adatátviteli vonalak "közeli mezejének" effektusával egyezett meg, nem pedig a dipólus antenna által használt Hertz féle hullámok technológiájával. Ezért mondta azt, hogy az általa keltett hullámok "nem Hertz féle" hullámok.
De ez csak akkor működik, ha valamilyen dielektromos anyag vonja be a Földet. Enélkül a bevonat nélkül a hullámok nem fogják követni a Föld görbületét, hanem kirepülnek az űrbe. Ennek a bevonatnak a szerepét az atmoszféra tölti be. Ezen kívül az elektromosan vezető ionoszféra úgy viselkedik, mint a koax kábel "árnyékolása", ami lehetővé teszi, hogy a hullámok a Föld felszíne körül terjedjenek.
Tesla a talajt mint energiaátviteli vonalat használta. Igaza volt, mikor azt állította, hogy a "természetes közegben" longitudinális hullámok alakulnak ki. Igaza volt, mikor azt állította, hogy a föld nem csak a feszültség referenciapontja. Ebben az esetben a "természetes közeget" a földek és óceánok mozgékony ionjai alkotják, melyek a Földet elektromos vezetővé teszik. Tesla átlátta, hogy a Föld felszíne egy G-vonalas vezető. Bármilyen elektromos eszköz átveheti ennek az energiának egy részét, ha az a földdel és egy fémtárggyal kapcsolódik össze.
A kísérletet némiképp másképp mutatta be a Keshe Alapítvány, de az elv szinte ugyanaz.
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=rNZu4..
Tényleg, ki fogja végigolvasni..
Egyvezetékes továbbítás: régóta ismert jól használható a magasfrekvenciás tartományban.
Így keresd: Goubau vezeték...
Azért nem olvastam végig, mert már az elején bukik az egész.
"veszteség és visszatükrözés nélkül" <itt a hiba
Ha akármilyen vezetékben folyik az áram, ott veszteség van, ergo nincs ingyen energia. Erről ennyit.
Na igen, nincs olyan továbbító közeg, melyben ellenállás nélkül lehetne energiát továbbítani.
Kérdező egyébként a smiley-k alapján lehetsz vagy 12, felesleges játszanod az eszed.
Nem értettem, meg taljesen, ahogy te sem. Wiki, szaklapok és ctrl+c + ctrl-v segítségével gépészként, elég odabaszósnak tűnő disszertációt tudnék összehozni akár a lett népdal alakulásáról az 1760-as 70-es években.
Nincs ingyen! Építsd ki az infrastruktúráját, alakítsd át az egész fogyasztó rendszert, üzemeltesd világszerte mindennap üzembiztosan és balesetmentesen légyszives.
Kicsit nagyképű az írásod.
"Ez a tudomány... El kell olvasni és meg kell érteni, ha nem tudod ezt a szintet produkálni, nem kel idejárni -.-"
Akkor menj osztani az észt a tudomány témakörbe, de le merném fogadni, te felét se érted ennek... másolni mindenki tud egyébként... én nekem végigolvasni sincs kedvem, és ahogy elnézem, másnak se, úgyhogy erre a kérdésre választ nem fogsz kapni. Az oldal pedig mindenkié, nem te mondod meg, ki használhatja, ki nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!