Rengeteg mágnesmotor és "ingyenenergia" gépről van videó az interneten. Ez mind átverés, vagy van közte olyan ami valóban nem igényel különösebb energiaforrást?

"(Ugye a mágnes veszít a mágnesességéből, ha erőt fejt ki.)"

Én úgy tudom a mágnesesség csökkenése valós, de független annak kihasználtságától. De komolyan érdekelne erről valami iromány...

Jó részük átverés, más részük pedig olyan energiaforrást használ, ami elsőre nem tűnik föl, azaz látszólag a semmiből jön az energia.

"Ugye a mágnes veszít a mágnesességéből, ha erőt fejt ki."

Erre kíváncsi volnék, hogy pl. egy átlagos hűtőmágnes vajon mennyi idő alatt gyengülne el annyira, hogy leessen a hűtőről?

#7: Nagyon jó. Persze, hogy lehet mágnes meghajtású motort is készíteni, de ez nem örökmozgó. Ha a mágnes munkát végez, akkor olyan irányú folyamatok játszódnak le, amelyek a mágnes demagnetizálódásához vezetnek. Minél nagyobb munkát végez, annál inkább. Persze a videón látható szerkezet elketyeg akár évekig is, de közben az a tárolt energia szabadul fel, amit a mágnes előállításánál vittek bele, erős elektromágneses térbe helyezve azt, tehát erős elektromágnes segítségével, amit ugye ugyanúgy a „konnektorba kell bedugni”. Persze vannak természetes mágnesek is, de azok meg a Föld belső folyamataiban felszabaduló energiát tárolják. Az ilyen jellegű mágneses elven működő motor nem sokban különbözik egy szélerőműtől, vagy egy geotermikus erőműtől. A laikus számára persze a mágnes elrejti a folyamatot, mert a mágnesességhez a legtöbb ember nem ért annyira, míg azt azért vágja, hogy a szélmalmot ha meghajtja a szél, akkor az lassítja a levegőt, tehát valaminek vissza kell gyorsítania azt.

Szóval lehet ilyenekkel játszani, jó móka, de ez nem „ingyen” energia, hanem valamilyen jól ismert energiaforrás megcsapolása, mint ahogy minden energiaforrásunk az. Ha ez ingyen energia, akkor a benzinmotor is az, a napelem is az, a szélerőmű is az. A mágnes ugyanolyan energiatároló, mint egy akkumulátor, vagy egy felhúzott rugó.

#9: Ez a szemlélet végül is helyénvaló, de nézzük meg a szerkezetet kicsit tüzetesebben:

Oké, van egy forgó valami, ami a mágnesben tárolt energiát mozgási energiává alakítja. Ha megnézed a kész szerkezet el is indul némi nógatásra, és elkezd gyorsulni. De csak egy ideig. Egy idő után a súrlódás felemészti a keletkező energiát. Szegény szerkezet épphogy csak megbirkózik a súrlódással. Ha rákötsz egy akármilyen kis teljesítményű generátort a tengelyre, úgy áll le, mint annak a rendje. Minél nagyobbra építed a szerkezetet, annál rosszabb, mert a felület négyzetesen nő, a tömeg viszont ennél nagyobb ütemben. Kisebb méretben akár nőhet a hatásfok is, de ott meg a kis motorok összekapcsolása emésztené fel az energiát.

Jó, ez egy dolog, lehet, hogy némi kreativitással jóval jobb hatásfokú szerkezetet is elő lehet állítani.

De miből van a mágnes? Ilyen erős mágneseket, mint ami a szerkezetben van, nem találsz a természetben. Ezeket gyárban állítják elő. Az előállításukhoz szükséges energia jóval nagyobb, mint amit ki lehet belőle nyerni. Mint írtam, a mágnes itt egy akkumulátor szerepét tölti be. A hatásfoka viszont gyanítom, hogy az akkumulátor hatásfoka alatt van. Magyarán sokkal több energia kell ahhoz, hogy legyártsd a mágneseket, mintha sima aksit töltenél fel és azzal hajtanád a szerkezetet egy villanymotorral.

Vannak persze természetes mágnesek. Ezek viszont nem olyan erősek. Annyira biztos nem, hogy meghajtsák a belinkelt szerkezetet. A másik, hogy ezeket is ki kell bányászni, feldolgozni, illetve ezekből sincs végtelen sok, tehát ha nagyüzemben kezdenénk használni, akkor pont olyan lenne, mint a kőolaj. Oké, hogy van, de egyre kevesebb van, mert rövid- és középtávon ez sem megújuló energia.

Szóval ez a mágneses „ingyen energia” nekem kicsit túl drága, akárhogy is nézem.