Van olyan, aki azon munkálkodik, hogy az egóját szolga sorsba utasítsa?
Szívesen válaszolnék a kérdésedre, csak nem értem mit takar az, hogy valaki szolga sorba utasítja az egóját?
Ha szépen megkérlek rá kifejtenéd bővebben, szerintem más is örülne neki.
Köszönöm
És azért írtam, hogy szolga sorba (pardon, egy s-sel több lett) utasítja, mert kiírtani úgysem lehet, meg talán nem is kellene amúgy sem, mert jó szolgálatot tehet, de ha elburjánzik, az sem jó.
Van egy olyan mondás, hogy "az egó kiváló szolga, de rettenetes úr".
Köszönöm, mostmár értem mire gondolsz.
Tételezzük fel, hogy sikerül az összes "rossz" emberi tulajdonságodtól megszabadulnod, megpróbálsz tenni valamit a közös, jó cél érdekében. Itt jön a probléma nincs semmiféle közös, jó cél, amíg egyedül te próbálsz meg eszerint cselekedni. A többi ember, megakadályoz, hogy bármit is tegyél egy "szebb jövőért".
Ha neked mégis sikerül a legyőznöd az egódat, akkor pontosan az lesz, amit leírtál az emberek le fognak nézni, csúnyán ki fognak használni, mert mindenki csak egy balekot lát majd benned, aki minden jött-mentnek segít megoldani a gondjait. Viszonzás természetesen nem jár érte, mert az az elveid ellen való. Ezt nem szabad semmiféle próbaként értelmezni, mert nincs semmiféle kollektív jó cél, ami minden ember érdeke lenne.
Az én tanácsom az lenne, hogy felejtsd el ezt a dolgot, az égvilágon semmi értelme sincs. Cselekedj önzetlenül a szeretteid érdekében, de ne tarts barátodnak semmiféle idegent, inkább "ellenséggént" tekints rá, egészen addig amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik, ezáltal a későbbi csalódások nagytöbbsége elkerülhető.
A célt az úgy gondoltam, mint pl egy osztályban, ahol eredetileg az a cél (elvileg), hogy mindenki jó eredménnyel vizsgázzon, de a többség mondjuk rossz tanuló, nekik az a személyes céljuk, hogy bulizzanak tanulás helyett. De attól az eredeti cél nem változott, csak ők tévedésben élnek, és ezért rossz úton haladnak. (Persze lehet, hogy ők vannak jó úton, csak mindenki magáról hiszi azt. :) Vagy mindegyikünk jó úton van, csak nehéz elfogadni... :) Nem tudom.)
Azt megértem, hogy nem tekinthetek minden idegenre barátként. Viszont ellenségként meg nem akarok. Akkor marad a remeteség?
És ez a balekság is... hogy miért alakult így!? Ha valakit átvernek, szégyell elmenni feljelentést tenni, nehogy hülyének nézzék. Ha valakit megcsalnak, őt mosolyogják meg mint felszarvazott felet. A szélhámost, a hűtlent nem nézik le. Persze, a tettet elítélik. De a tettes az nem balek. Ahogy ez a (szerintem torz) hozzáállás kialakult, úgy kialakulhatna ennek az ellenkezője is!
Jól mondod egy osztályközösségnek az lenne elméletben a célja, hogy mindenki jól végezzen. Azt is jól mondtad, hogy sokan "lesodródnak" az útról ilyen-olyan okok miatt. Csak azt nem értem, hogy ezzel mi a baj? Te nem leszel szegényebb, kevesebb, kisebb, rosszabb, ha a többieknek nem sikerül elvégezni az iskolát. Lehet, hogy neked rosszul esik, hogy a többiek nem tudnak hozzád hasonlóan józanul gondolkodni, de ez nem a te dolgod. Mindenki csak a saját hibájából tanul, vagy még abból sem. Felesleges segíteni az ilyen embereknek, mert azzal csak azt éred el, hogy megszokják, hogy semmit nem kell tenniük, azért, hogy elérjék a céljukat. Ez tudatosul bennük és későbbi életük során is, ezen az úton fognak haladni, ami valljuk be nem túl hasznos az emberek, a társadalom számára.
Mondtam, hogy tekints "ellenséggént" az idegenekre, ezt nem úgy kell érteni, hogy ne beszélj velük, zárkózz el a többi ember elől, csak legyél óvatos.
Nagyon jól látod a dolgokat a "balek" dologgal kapcsolatban, ez pont így van, ahogy te is mondod. Ennek a hozzáállásnak van pár ezer év előnye, úgyhogy egykönnyen nem lehet rajta változtatni, ezt is meg kell szokni.
Az osztályos példánál maradva nekem azért fáj a lesodródottak viselkedése, mert ők vannak többségben, és ők cikizik a jó tanulót, amiért nem bulizik. És hiába próbál az ember nem foglalkozni ezzel, azért a külvilág hatással van ránk. Nagyon le tudja fárasztani az embert, ha egyedül érzi magát a tömegben. Elnézést, ha úgy hangzik, mintha azt mondanám, én vagyok a jó, a többiek meg a rosszak, nem erről van szó egyáltalán, csak most így sikerült egy kis vörösbor után fogalmaznom.
De igazad van, széllel szemben bármit is csinálni, meg világot megváltani akarni nem túl bölcs dolog, csak néha rámjön... Hogy tehetnénk valamit mégis széllel szemben. De lehet, hogy tényleg elég csak a saját életünk rendezgetésével foglalkozni (sőt, néha még az is bőven elég). Köszönöm a válaszod, és hogy komolyan vetted a kérdést!
Szia!
Én legelőször is Eckhart-tól a Most hatalma című könyvet ajánlanám. Az én gondolkodásmódomat rendkívül megváltoztatta. Az egó munkája lehet hasznos, de nem szabad, hogy ez irányítson. Lehetetlen elmagyarázni, hogy mit kell érezni, ezt csak megtapasztalni lehet. Ha valaki megvilágosodik (nem él egós életet), abban nem merül fel olyan kérdés, hogy mások lenézik-e vagy sem. Ha mélyen a mostba merülsz, és nem foglalkozol az egós múlttal, és jövővel, akkor belsődből tapasztalhatod meg azt az érzést, hogy nem érdekel mások sértegetése, lenézése, negatív hozzászólása, mert egyszerűen nem tartod negatívnak. Ez persze nem azt jelenti, hogy mostantól mész a magad feje után, és mások véleményére nem adsz, csupán azt, hogy amiből nem tudsz épülni, azt hagyod, hogy áthaladjon rajtad. A megvilágosodás nem azt jelenti, hogy nincsenek céljaid, csak azt, hogy engeded a jövőt elkövetkezni, és csak arra koncentrálsz, amit éppen csinálsz. Így megtapasztalhatod azt a belülről fakadó mély békét, aminek nincs ellentéte.
Körülbelül így lehetne összefoglalni a megvilágosodást.
Ha nem veszed tolakodásnak, megkérdezhetem, hány éves vagy? :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!