Normális az, hogy bárkivel beszélgetek, mindig érzem, hogy milyen érzések vannak benne? Bővebben.
Tehát, ha beszélgetek valakivel, pontosan tudom, mikor hazudik, hiába, hogy a szemembe mosolyog, viccelődik. Érzem, ha valaki feszült. Érzem, ha szomorú, ha vidám, ha elkeseredett, ha látni se akar, ha örül, hogy velem van, mindent...
Nem a testbeszédéből olvasom (legalábbis nem tudatosan). Egyre intenzívebben érzem. Tegnap a szomszédom irányából olyan mértékű elkeseredettséget éreztem, hogy majd összeestem. Szó szerint szorult a mellkasom, alig kaptam levegőt.
MINDENKINEK a véleményére kíváncsi vagyok! Más is tapasztalt már ilyet? Mivel magyarázzátok? Meggyőződésem, hogy nem csak beképzelem.
Sztem normalis. Emberek vagyunk, közös eredet, es amiket meg nem latunk/tudunk földi eletünkben, sztem... :)Nem mennek jobban bele.
Törekszem a lenyeges dolgokra koncentralni. Mert az eletünket arra kaptuk, hogy eljük, hogy valami jot hozzunk ki belöle (sztem). Igy az egy dolog, hogy erezzük, mi jön a masikbol (nemcsak elöben amugy, itt a gyakori kerdeseken is...), vajon erdemes-e ebbe belemelyedni, ezzel foglalkoznom (ami öt bantja, vagy miert hazudik..stb)? Kerdes, hogy van-e ezzel feladatom? Vagy csak elvonja a figyelmemet a fontostol...
Ezzel én is ugyanígy vagyok gyerekkorom óta.
Olyan, mintha "látnám" az érzéseit, gondolatait. Ezalatt nem azt értem, hogy gondolat olvasó vagyok, csak elég nehéz megfogalmazni, a viszonyát a dolgokhoz, helyzetekhez.
nekem is van ilyen képesség, segít hogy nyomjam a frankót, és én ezzel magyarázom:
Asztrális empatikus tudatosság, érzelemdimenzió, uv fényben sugárzó aura, érzelmi és szenvedélyes szívbéli gondolkozás :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!