Hol van a menyország?

MILYEN szépnek tűnhet az a kilátás, hogy az emberek a mennybe mennek! Muszlimok, hinduk, buddhisták és a kereszténység egyházainak tagjai mind hisznek valamilyen formában a halál utáni életben, sőt még sok olyan személy is hisz ebben, akiket egyébként nem érdekel a vallás. A mennyet általában gyönyörű helynek képzelik, olyannak, ahol az élet örömteli, az emberek megnyugvást találnak a szenvedés után, és újra együtt lehetnek a szeretteikkel, akiket elragadott a halál. A legtöbb ember a mennybe akar jutni, de ahhoz, hogy odakerüljenek, meg kell halniuk. Ezt viszont senki sem kívánja. Miért van ez így?

Ha úgy lettünk megalkotva, hogy meghaljunk, és utána a mennybe menjünk, vajon nem vágynának erre többen, úgy, ahogy egy gyermek vágyik arra, hogy felnőjön, vagy egy fiatal arra, hogy házasságot kössön? A legtöbb ember azonban nem akar meghalni.

Azoknak, akik abban hisznek, hogy a haláluk után a mennyben fognak élni, gyakran hiányos ismereten alapszik ez a hitük. George Barna, egy vallási nézeteket kutató cég vezetője úgy találta, hogy sok ember „a jelenlegi és a halál utáni életről alkotott elképzeléseit különböző forrásokból, például filmekből, regényekből és a zenéből meríti”. Floridában egy episzkopális lelkipásztor ezt mondta: „Semmit sem tudunk a mennyországról, kivéve azt, hogy Isten ott lakozik.”

A mennyről, vagyis az égről azonban sok fontos dolgot ír a Biblia. Milyen is az ég Isten Szava szerint? Vajon az ember úgy lett megalkotva, hogy majd ott éljen? Ha tényleg mennek emberek az égbe, mit fognak ott csinálni?

A hamis vallás sok embert összezavart a halottak hollétét és állapotát illetően. A mennyország, pokol, purgatórium és pokol tornáca csupán néhány azok közül a helyek közül, melyeken ezen vallások szerint az emberek kiköthetnek — micsoda felfoghatatlan fogalmak, ha nem egyenesen rémisztőek! A Biblia viszont azt tanítja, hogy a halottak semmiről sem tudnak; leginkább az alváshoz lehetne hasonlítani az állapotukat (Prédikátor 9:7, 12; János 11:11–14). Ezért nem kell azon rágódnunk, hogy mi történik velünk a halálunk után, mint ahogyan az sem aggaszt minket, ha azt látjuk, hogy valaki békésen alszik. Jézus elmondta, hogy eljön az az idő, amikor „mindazok, akik az emléksírokban vannak . . . kijönnek” — új életet kapnak egy paradicsomi földön (János 5:28, 29; Lukács 23:43).

Kedves Kérdező! Tanulmányozd hát a Bibliát és megtudhatod az igazat. Szép napot mindenkinek!!!

Bocsi MINDENKI, de ti mind nagyon FÉLREOLVASTÁTOK a kérdést. Mert nem az volt a kérdés, hogy "hol van a mennyország", ahogy ezt sokan értelmezték, hanem hogy "hol van a menyország".

Én őszintén szólva nem tudom hogy van e külön országuk a menyeknek, de ha van és férjhez megyek, akkor én is oda kerülök:)

Már a katolikusok szerint sem a felhők közt :)

wikipedia:

Pope John Paul II declared: "The 'heaven' or 'happiness' in which we will find ourselves is neither an abstraction nor a physical place in the clouds, but a living, personal relationship with the Holy Trinity. It is our meeting with the Father which takes place in the risen Christ through the communion of the Holy Spirit."[2] Those Christians who die still imperfectly purified must, according to Catholic teaching, pass through a state of purification known as purgatory before entering heaven.

Pope Benedict XVI gave this explanation of what is meant by heaven:

We all experience that when people die they continue to exist, in a certain way, in the memory and heart of those who knew and loved them. We might say that a part of the person lives on in them but it resembles a "shadow" because this survival in the heart of their loved ones is destined to end. God, on the contrary, never passes away and we all exist by virtue of his love. We exist because he loves us, because he conceived of us and called us to life. We exist in God's thoughts and in God's love. We exist in the whole of our reality, not only in our "shadow". Our serenity, our hope and our peace are based precisely on this: in God, in his thoughts and in his love, it is not merely a "shadow" of ourselves that survives but rather we are preserved and ushered into eternity with the whole of our being in him, in his creator love. It is his Love that triumphs over death and gives us eternity and it is this love that we call "Heaven": God is so great that he also makes room for us. And Jesus the man, who at the same time is God, is the guarantee for us that the being-man and the being-God can exist and live, the one within the other, for eternity.