Szerintetek van értelme a fejlődésnek? Hogyan szerezhetném vissza a kezdők lelkesedését?

Szerintem csak egy utat kellene végigjárnod.

Egyébként teljesen igazad van, látszólag semmi értelme. Fogd fel úgy, hogy biztos van valami értelme. Lennie kell. Ha nincs csinálj.

Jo uton haladsz :) mert felismerted, hogy a boldogsag nem függ a külsö környezettöl. De miert gondolod, hogy semmi ertelme az eletnek? A vilagot te is alakitod, az eleted nem veletlenül "kaptad", feladatod van. Akkor leszel igazan boldog, ha megtalalod a sajat feladataidat ebben a vilagban, es az uton, amin haladsz egyre feljebb (lelkileg es szellemileg) tudsz kerülni. Ehhez nagyon sok erö es gyakorlas kell, a fejlödes lassan megy. Minden nappal közeledsz a cel fele, es ezt akkor fogod elerni, amikor az itteni eleted veget er. A technika fejlödese nem fog valtoztatni a vilagon, a kozmosz törvenyein. Azok egyetemes törvenyek, függetlenek az embertöl, megis mi emberek, függünk tölük.

Haladj ezen az uton tovabb, de lasdd meg minden nap szepseget, es keresd a jot, a fenyt tovabbra is, akkor nem lesznek ketsegeid az eleted ertelmeben. Ne engedd, hogy negativ energiak alljak az utadat, kerüld a negativ emberek tarsasagat, az indulatokat, a haragot, es minden negativ eröt ami gyengit. Mindig a pozitivra koncentralj, ez fog megerösiteni.

Kedves kérdező!

Szinte a számból vetted ki a szót. Körülbelül két évvel ezelőtt 6 évnyi mágia, ezotéria és parapszihológia "kutatás" és tanulás után úgy éreztem hogy elég hogy túl sok s megcsömörlöttem. mondanom sem kell hogy én a magányos utat válaszottam vagyis egyedül vágtam bele s azt vettem a végére észre hogy már nagyon messze járok attól az élettől amit azok élnek társaságban együtt akik egyáltalán nem vagy csak hallomásból ismerik ezeket. ELgondolkodtam vajon mi értelme s hogy vezetett e valahová is az egész.

Mikor minden indult válaszokat kerestem és erőt a világmindenségben s nem titkolom hogy nem egyszer fűtött a hatalomvágy is. De ahogy egyre többe foglalkoztam vele s a tudásom és rálátásom is nagyobb lett a céljaim úgy finomodtak s a végén megkaptam a válaszaimat.

És ekkor jött egy oriási űr. Hogyan tovább van e értelme mindenre fényt deríteni vagy legyenek még helyek amiket homály fed. S ekkor úgy döntöttem hogy visszazökkenek az életbe s takarékra teszem a mágiát és ezotériát. Természetesen aki egyszer belecsöppent azt örökre rabul ejti és nem tud lemondani róla de nem is akartam pusztán más célokat is kerestem, olyanokat amik emberiek s nem olyan magasztosak. Lehet nálad is ez a baj hogy elfelejtettünk emberként járni az emberek között és a gondolataink kínaiul hanganak a többieknek.

Nem azt mondom dobj el mindent csak azt hogy ha úgyérzed hogy fáradt vagy tarts pihenőt. Valószínüleg a tudásod már így is több mint az átlagnak valaha is lesz.

A magam részéről úgy találtam meg a megoldást hogy van néhány " tnaítványom" akikkel meg tudom beszélni s akiknek segíteni tudok a saját útjaikon és ehhez hasonló bejegyzésekre reagálok hogy azzal a tapasztalattal amivel el lettem látva immáron 8dik év alatt seítsek másoknak.

Taníts vagy írj könyvet. Beszélgess az emberekkel és használd a tudásod jó dolgokra. Légy emberibb. HIdd el hogy nagyon is megéri. Az ezotéria pedig nem hagy el.

De, mi bajod van konkrétan?

Boldogtalan vagy? Nincsenek barátaid? Nincs egy cél, ami lelkesítene? Rossz a párkapcsolatod? Úgy érzed, hogy rossz helyen vagy, munkában, vagy kapcsolatokban?

Vagyis, mi az igazi baj?

Mert, amit írtál az olyan általános, erre nem lehet tanácsot adni, szerintem.

Ajjaj... én is ismerem az érzést. Ezt nevezik spirituális válságnak.

utolsó hozzászóló! A legrosszabb ebben az, hogy nem tudod megfogalmazni, mi bajod van. Vannak barátaid, van családod, van hol laknod, van mit enned, eljársz szórakozni, szabadidőd is van, szerencsés esetben még munkád is... Látszólag minden feltétel adott ahhoz, hogy boldog legyél. De valami hiányzik. Valami elakadás van.

Én azt javaslom, hogy egy kicsit próbálj mással foglalkozni. Ne olvass ezotériát, tedd félre a gyógyítást és egyéb gyakorlatot. Nekem a kézimunk jött be. Spirituális válságaim idején szoktam gobelinezni, szappant, gyertyát önteni, satöbbi. Vagy - itt a tavasz! - menj ki a természetbe, esetleg szedj gyógynövényeket; napozz, sétálj. Próbálj meg egy kicsit "csak úgy lenni"; és hidd el, előbb-utóbb el fog jönni egy késztetés, ami kisegít a válságból.

Szép napot neked!

ParlanDo