Te mennyire vagy abban biztos, hogy 2012 végén beköszönt a 10 évig tartó jégkorszak? És ha biztosra tudod, hogy eljön, honnét tudod?

Nem a jégkorszak tart majd 10 évig, hanem a katasztrófák. A nap előre láthatóan csak 2 hétig kerül majd távol a földtől, de ennyi idő mégis bőven elég lesz a jégkorszak kialakulásához. Ráadásul pont télen fog bekövetkezni amikor egyébként is mínusz fokok vannak. Nem a nap megy messzebb a Földtől, hanem a Föld térül ki a pályájáról s ezáltal eltávolodunk a naptól. Nem csak hideg, de sötét is lesz, korom sötét, mint ha nappal is éjszaka lenne. Ez a sötétség állítólag 2 hétig fog tartani.

A Nap, a Föld és a Tejútrendszer középpontja különleges konstellációt alkot majd, a Naprendszer ekliptikus síkja úgy metszi galaxisunk centrumát, hogy a Föld éppen a téli napforduló pillanatában esik egy vonalba azzal. Nem is olyan régen sikerült bebizonyítani, hogy a Tejútrendszer középpontjában egy szupermasszív fekete lyuk található, amelynek nem túl kedves tulajdonsága, hogy elképzelhetetlen gravitációs vonzása elnyel és magába szippant minden anyagot, energiát és sugárzást, még a fényt is. Egy másik, ettől teljesen független tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy egy szokatlanul nyugalmas, 11 éves vihar előtti csendre emlékeztető napfolt-ciklus végéhez közeledünk. Idén viszont a tevékenység már erősödő jelleget mutat, és maximumát előreláthatólag 2012 és 2013 között éri majd el. Ha a napfolt-tevékenységek koronakitörésekkel párosulnak, ráadásul a Föld éppen akkor a Nap és a Tejútrendszer középpontjában lévő fekete lyuk vonalába esik akkor iszonyatos katasztrófák alakulhatnak ki.

Csillagászok rámutattak arra, hogy az ekliptikus együttállás Napunk átmérője miatt nem egy jól meghatározott időpillanat, hanem egy közel 3 évtizedes intervallum, amibe 2012 december 21-e is beleesik, euklédeszi geometriát feltételezve pedig legjobban 1998-ban illeszkedtek a konstellációk. Akkor viszont nem volt naptevékenységi maximum.

Hogy honnan tudom? Nyitott szemmel járok és hallok.

A torontói egyetem kutatói most új modellt dolgoztak ki annak szimulálására, hogy mi fog történni, ha ez a folyamat tovább gyorsul, és az egész nyugat-antarktiszi jégtábla összeroskad, és beleolvad az óceánba (a sarkvidék nagyobb, magasabban fekvő, és hidegebb keleti része ilyen szempontból biztonságban van). Az eddigi modellek úgy dolgoztak, hogy kiszámolták, mennyi víz képződik az óriás jégtábla elolvadásával, azt elosztották a világtengerek összfelületével, és megkapták, milyen vastag vízréteget tesz rá az olvadás a mai tengerszintre.

Kanadai kutatók tanulmánya minden eddiginél súlyosabb következményeket vetít előre arra az esetre, ha az Antarktisz nyugati felének jégtakarója összeomlana. Márpedig a jelek szerint errefelé haladunk: a NASA 2007-ben vészes ütemben olvadó régiókat fedezett fel az összesen 25 millió köbkilométernyi jeget tartalmazó hatalmas félszigeten, egy nemzetközi kutatás pedig azt mutatta meg, hogy 1996 óta 75 százalékkal nőtt az Antarktisz jégvesztesége az olvadás miatt. Csak a három legnagyobb nyugat-antarktiszi gleccser, a felgyorsult működésű Pine Island, Thwaites és Smith több mint másfélszer annyi jeget küld az óceánba, mint amennyit a hóesés az egész déli sarkvidéken pótol. A számítások szerint csak ez a három gleccser négyévente egy milliméterrel emeli a világon a tengerszintet.

A kanadai tudósok szerint azonban ennél jóval bonyolultabb folyamatokra kell számítanunk, ha a katasztrófa bekövetkezik. Az antarktiszi jég olyan óriási tömegű, hogy saját árapály-hatást tart fenn. Amikor ez megszűnik, az antarktiszi partok közelében lecsökken a vízszint, az északabbra fekvő területeken pedig megemelkedik. Egy másik hatás, amivel eddig nem számoltak a modellek, három kilométer vastag jég nyomása az alatta levő földrétegen. Ha ez a nyomás az olvadással lecsökken, a talajszint megemelkedik, feljebb nyomva a felette levő vizet is, ami újabb óriási adag vizet pumpál az óceánba. A kutatók számításai szerint az olvadás az eddig becsült öt méter helyett hat-hét méterrel emelheti meg a globális tengerszintet, ami minden tengerparti, sűrűn lakott vidéket elpusztítana. Legrosszabbul Észak-Amerika partvidékei, és az Indiai-óceán szigetvilága fog járni.

A tanulmány másik fontos következtetése, hogy az óriási tömegű víz bejutása a világtengerekbe megzavarhatja a Föld forgástengelyének egyensúlyát is. Ilyen hatást megfigyeltek már cunamik esetében, amikor óriási víztömegek mozdulnak meg, időlegesen kibillentve a Föld megszokott tömegegyensúlyát. A nyugat-antarktiszi jég elolvadása ilyen szempontból egy sosem látott erejű, de nagyon lassú cunamihoz hasonló, ami a számítások szerint akár 500 méterrel is eltolhatja a Föld forgástengelyét.

Nemrég vált le az Antarktiszról egy Luxemburg-nagyságú jéghegy!! A gigantikus természeti képződmény befolyásolhatja az óceánok áramlatait, amelyek hatással vannak az időjárásra - most pénteken közölték tudósok.

A 2250 négyzetkilométernyi nagyságú és 400 méter vastagságú jéghegy február 12-én vagy 13.-án vált le az Antarktisz egy 160 kilométer hosszúságú darabjáról. A tudósok szerint akkora, hogy a sydney-i kikötő több mint százszor beleférne!! Tavaly decemberben szintén észleltek egy Ausztrália felé sodródó, a Déli-sarkról leszakadt jéghegyet: a B17B jelű jéghegyet Ausztrália délnyugati részétől 1700 kilométerre látták meg először december 9-én, ezután riadót rendeltek el a térségben tartózkodó hajók számára.

Hogy honnan tudom?

Az USA, az Európai Unió valamennyi állama, Ausztrália, Új Zéland, Kanada államtitokká nyilvánította és hírzárlatot rendelt el a témában!

A VILÁGVÉGE SZIGORÚAN TITKOS TUDOMÁNYOS MAGYARÁZATA

***************************************************

Kanadában évtizedek óta vizsgálják mély furatokkal a földtörténeti

korokat és jól megállapíthatóan kiderült, hogy szinte pontos periodicitással ismétlődnek a hozzávetőlegesen a tíz-tízezer évig tartó jégkorszakok ill. jégmentes időszakok. Ezt abból állapították meg, hogy egy-egy kb. tízezer évet felölelő rétegben találtak pollenszemeket, majd a következőben nem, a rákövetkezőben újra, majd megint nem, így tovább, majdnem teljesen szabályos hosszúságú szakaszokban. Azt is megállapították, hogy minden valószínűség szerint jelenleg egy tízezer éves globálisan jégmentes időszak végén járunk.

A globális felmelegedés tény, de akkor is éppen úgy bekövetkezne, ha ember egyáltalán nem élne a földön és ipari tevékenységével nem szennyezné a bolygót. Ezt a folyamatot az emberiség bűnének feltüntetni és ezzel lelkiismeret furdalást kelteni pusztán félrevezetés a valóságos fatális okok eltitkolása céljából. Az emberiség tevékenysége ebben pusztán annyi, mintha odamennél egy égő felhőkarcolóhoz és a magad részéről még rádobnál egy lapát szenet. Számit, számit, de gyakorlatilag semmit.

A globális felmelegedés oka geológiai természetű, egy bizonyos hosszúságú periódus alatt elfogy az aktív talajréteg ásványi anyag tartalma, ami a fák és mindenféle növényzet életéhez nélkülözhetetlen. Ez nemcsak az erdők jól látható pusztulásában jelentkezik, hanem 1-1 fa összes levélszámának, ágsűrűségének szignifikáns csökkenésében is észlelhető, de még a fűfélék levéldúsulásának elmaradásában is jól nyomon követhető. Ez a világszerte fokozódó zöldfelület csökkenés évről-évre több ezer tonna széndioxid megkötésének elmaradásával jár és valójában ez a megállíthatatlanul növekvő széndioxid réteg okozza az üvegházhatást.

A felmelegedés jelenleg már egyharmadával csökkentette az Északi Sark permanens jégtakaróját, de a nagyobb baj a Déli Sarkon van. Ott már több "kisebb", csak néhány négyzetkilométeres jégtábla darab szakadt az óceánba. Azonban van egy egybefüggő, vízben lévő részével együtt hatezer méter vastag, háromszáz kilométer széles, magas jég-fennsík, amin már itt-ott megjelentek és szaporodnak a vízzel teli "kutak", melyek megjósolhatóan jelzik ennek a hatalmas tömbnek az olvadását és a bármikor bekövetkezhető tengerbe szakadását. Ha ez bekövetkezik, mindössze 3 nap alatt olyan globális cunamit okoz, ami annyiban is különbözik majd a szokásos cunamiktól, hogy a pusztítása után ez a plusz vízmennyiség nem húzódik vissza, mint a földrengéses cunamiknál, mert nem lesz hova, vagyis a víz a pusztítása után is a pusztítás helyén marad. Ha ez az említett hatalmas jégterület már az óceánban utazva a vízkiszorításon túl ráadásul el is olvad, a világtengerek szintjét, beleértve a beltengereket is, mint a Földközi vagy az Adria, olyannyira emeli meg, hogy a tengerpartok legalább 5-7 kilométerrel kerülnek mindenhol beljebb, eltüntetve szigetek ezreit és olyan városokat, mint Brighton, Plymouth, Liverpool, Miami, Sydney, stb., stb. Azonban nem is ez lesz a fő baj, hanem a végeredmény, vagyis az eljegesedés. Ugyanis a jégolvadásokból az óceánokba kerülő víz édesvíz. A mai időjárási és klimatikus viszonyokat nem a légköri események, hanem az azokat is determináló globális tengeráramlatok határozzák meg. Ha ezek nem lennének akkor csak az Egyenlítő környékén lenne többé-kevésbé elviselhető átlaghőmérséklet. Azonban a jelenlegi tengeráramlatokhoz fizikai okokból elengedhetetlen a tengervíz jelenlegi sótartalma. Só nélkül lelassulás, majd leállás várható. Nézzük példaként a Golf áramlatot, amelyet tulajdonképpen egy nagy meleg folyónak is felfoghatunk, ami az Atlanti Óceán felszínén folyik. Ezt a sótartalom különbség teszi lehetővé. Mint közismert, ez az áramlat, ami az Egyenlítő felől indul, határozza meg döntően Európa éghajlatát. Útja során amint az Északi Tengerbe ér, szintén sótartalom változás miatt a felszínről hirtelen a mélybe fordul és az also régiókban elindul visszafelé.

A brit kormány az elmúlt év őszén, a fentiek tudatában és teljes titokban tengeralattjárókat küldött az Északi Tengerhez, hogy tanulmányozzák a mélybe forduló Golf áramlatot, méréseiket hasonlítsák össze az eredeti adatokkal. Nos ekkor történt, hogy a tudósok a tengeralattjárókon a szokásos adatokhoz képest már 20%-os sebességcsökkenést mértek a Golf áramlat mélybe zuhanásánál. Ekkor történt az azonnali államtitokká nyilvánítás is, amit több ország is átvett, kivéve Norvégiát. Ha a sótartalom csökkenés miatt leáll a Golf áramlat, (s ez a világ többi tengeráramlatára is érvényes) az érintett területeken "örök" tél következik be. Ez Európa vonatkozásában először a Brit Szigetekre, Skandináviára, majd Észak Franciaországra terjed ki, de pár év alatt eljut egészen Afrika északi partjáig. Britannia az elmúlt évszázadokban arról volt közismert, hogy éghajlata mérsékelt, nincs igazán nyár, de igazán tél sem, még a leghidegebb teleken sem hagyja el a higanyszál a fagypont körüli hőmérsékletet. Nos ezen a télen soha nem látott hóviharok és mínusz 10 fokos lehűlés is több helyen előfordult a szigetországban. Ekkor döntött úgy az a tengeralattjáró kapitány, aki tanúja volt a méréseknek, hogy az államtitok ellenére nem hallgat tovább és kitálal a világnak.

Mi lesz az emberekkel? Várhatóan úgy, mint minden katasztrófa idején először segíteni próbálnak egymáson, utána pedig egymásnak esnek. Először délről indul meg majd minden bizonnyal egy hatalmas menekült áradat az elöntött tengerpartok, szigetek világából, olasz, spanyol és görög családok ezrei próbálnak majd megélhetést, letelepedést találni Európa belső vidékein. Utána rövidesen megfordul a menekült áradat iránya és az északi népesség igyekszik majd az örök tél beköszönte miatt, délibb, még lakható hőmérsékletű helyeket foglalni el. Természetesen ez nem fog menni élelemhiány, erőszak és háborús összecsapások nélkül.

Mi tehát a Föld jövője? Mint láthatjuk a szokásos módon várhatóan újabb tízezer évre jégkorszak következik. A jégkorszaknak az ugyancsak vele párban álló, szintén periódikusan ismétlődő erőteljes és globális vulkáni boom vet majd véget, ugyancsak az eddigieknek megfelelően. Az élet legalábbis egysejtű szinten és a tengerekben a jég alatt valahogy ezt az időszakot is szokásosan átvészeli. A vulkáni tevékenység újra gazdagon ellátja a talajréteget ásványi anyagokkal, tehát a körforgás újra indulhat, startolhat megint a Föld vegetációja is, majd később az állatvilág is újra indulhat. Hogy lesz-e a következő jégmentes időszakban is ember a Földön az attól függ sikerül-e átvészelnünk. Számomra tényleg érdekes, hogy a két időszak, a plejád mizzéria és a katasztrófák egy időre esnek. Lehetséges, hogy tényleg léteznek és ha jönnek a plejádok (akiket én nem ismerek) emiatt jönnek? Érdekes egybeesés ez tény. Én nem bánnám ha léteznének, de a legjobb ha az ember magát készíti fel a katasztrófákra, mert az a biztos!

"A tanulmány másik fontos következtetése, hogy az óriási tömegű víz bejutása a világtengerekbe megzavarhatja a Föld forgástengelyének egyensúlyát is. Ilyen hatást megfigyeltek már cunamik esetében, amikor óriási víztömegek mozdulnak meg, időlegesen kibillentve a Föld megszokott tömegegyensúlyát"

kuckuc-köhögköhög-KRÁKKRÁK

Mért keveredett ellentmondásokba? Mindend a kettőbe 10 évig tartó katasztrófákat mondott és mind a kettőbe a föld pályájának kitéréséről beszélt. Nem írtad mi az ellentmondás csak kimásoltad a két választ.

404 te meg ne foglalkozz ezekkel, tizenéves gyerekek még nem is értik ezt.